Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
8 Mindazon mérések összességét, melyeknek célja a vetületi pontok helyének az alapniveaun való meghatározására, nevezzük vízszintes, vagy horizontális mérésnek. Mindazon mérések összeségét pedig, melyeknek feladata a vetületi pont és eredeti pont távolságának megállapítása, nevezzük magassági, vagy vertikális mérésnek. A különböző országokban alkalmazott alapniveaufelüielek külön- félesége, ha csak azokat a középtengerszinnek magasságában választjuk, a vízszintes mérés szempontjából teljesen közömbös; a magasságmérés szempontjából azonban nem, ámde megmérve a középtengerszinnek magasságkülönbségét, az egyik rendszer magasságait a másikba átszámíthatjuk. A niveaufelületekre és a vetitővonalakra bizonyos megközelítéseket tehetünk, ha azoknak csak rövid darabjairól van szó. 7. §. A vízszintes mérésben tehető megközelítések A vízszintes mérés szempontjából a n.iveaufelület ,- Mim.i.i ■ , \nm ..'.TS^ 1. síknak tekinthető, ha a felveendő terület jgagassága egy négyzetmérföldnél, azaz mintegy 50 km2-né\ kisebb, illetve, ha hosszú, de keskeny sávok felvétele végzendő ; ez esetben a függőleges vonalak nem parallel voltától is eltekintünk. T ~ 2. gömbnek vehető, ha a felveendő terület 10 négyzetmérföldnél, azaz mintegy 500 km2-né\ kisebb; ez esetben a függőleges vonalak gömbsugaraknak tekintendők. 3. ellipszoidnak vehető tetszőleges nagyságú (országok, kontinensek, az egész földfelület) területek felvételekor; vagyis a vízszintes mérés szempontjából a niveaufelületnek az ellipszoiddal való megközelítése minden esetben megengedhető. 8. §. A magasságmérésben tehető megközelítések. 8. ábra. A vízszintes sík és a niveaufelület közti eltérés. A magasságmérés szempontjából a niveaufelületet síknak még az alsóbbrendű mérésekben sem lehet venni, meit a niveaufelületnek a siktól való eltérése már 1 km távolságban mintegy 8 cm-t tesz ki. (8. ábra.)
