A Duna helyszínrajza 1899-1908

Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra

vízépítés

KIVÁLÓ TEKINTETTEL HAZAI VISZONYAINKRA

II. RÉSZ

HIDROMETRIA

IRTA

HAJÓS SÁMUEL

?36 szövegábrával és 4 külön melléklettel

BUDAPEST

KIADJA A MAGYAR MÉRNÖK- RS ÉPÍTÉSZ-EGYLET 1906

6. oldal:

A Duna ujabbkori fölvétele/' A vízlefolyás! viszonyok tanul mányozásr*, a mederalakulások nyilvántartása, de a szabályozó tervek elkészítése végett is, az 1880-as évek végén megindított nagy Dunai-fölvétel helyszintelő része, mely egészen uj háromszögelésen alapul, alappontok elhelyezésével és bemérésével 1899-ben kezdődött.

összesen 2454 pontot határoztak meg; ezek úgy vannak elosztva, hogy a folyam mentén körülbelül egy rc-derszéleoségnyi tá válságra jusson egy-egy pont; a hullámtéren pedig csakis a szükséghez képest megfelelő számú háromszög-pontok vannak.

Az ezekb'1 kiválasztott fontosabbakat kövekkel állandósították /84 cm. magas, felül 20/20 cm., alul pedig 25/25 cm., négyszögmetszetüek a kövek P, fl. betűkkel/.

A helyszinrajz fölvétele kiterjedt a medernek, a vizszélek- n k, a szigetek zátonyok és szabályozó müveknek teljesen uj fölmérésén Vivlil a töltéseknek, illetőleg a magaspnrtok közötti egész területnek reambulálására.

Az uj fölvételt tachiméterrel végezték /Breitbaupt-féle taLukács István kir. mérnöknek a Magy, Mérnök- fis Epitész- Egylet vizépitészeti szakosztályában 1901-ben tartott előadása nyomán.