A Duna helyszínrajza 1899-1908

Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra

ch imeter-1heodőlittal/. A partvonal fülvételokor a pollgoni i'réü rendszerét követték, Laromazcgponttól-háromazogpontig.

Iinden második vagy harmadik sarokpontban a túlsó parti háromszög jelekből legalább hármat t metszettek.

A szögeket tájolóval határozták meg a mágneses déliére vonatkoztatva, a mérés helyességéről pedig minden egyes állóhelyen visszaIrányzással győződtek meg.

A sokszögoldalak hosszát kéfezer mérték meg közvetetlenül; a

síikor pedig a terepviszonyok miatt a pontos mérés kétséges volt, t 'vméréssel határozták meg a távolságokat.

,a háromszög-sarokpontok között lev3 parttöréseket, fokokat, műtárgyukat sto. a viszonyokhos képest távméréssei, részint

pedig or .inát amér issei v< tték fö'l.

A viz sz«>] V.rk távolságát, ha közel volt, becsléssel határozták meg, ha pedig messze volt a part, akkor a viz szélét is kikar ózták ás ordinátaméréssel vették föl. A szigeteket u*» gyanaeak a pollgonális módszerrel vették föl; homokzátcnyokat pedig tachiméterrel, szintúgy a műtárgyak sarokpontjait is.

A hu.V'árt 'r reambulalácát asztalmérécsel végezték.

A tachimt trikus fölveti Lek c-.euetéhe való betekinthet és végett adjuk a túloldalon a fölvételek alkalmával vezetett j* gyző- könyv e.-yik lapjának fototipiai másolatát.