A Duna helyszínrajza 1899-1908
Magyar Mérnök- és Epitész Egyesület Heti Értesítője
vízépítés KIVÁLÓ TEKINTETTEL HAZAI VISZONYAINKRA II. RÉSZ Hl DROMETRIA IRTA HAJÓS SAMUEL 236 szövegábrával ás 4 külön melléklettel HUJAPEÖT KIADJA A MAGYAR MÉRNÖK- ES EP1TESZ-EGYLET 1906 t>. óllal: A D~ail:l ujabbkori fölvétele. ■ a vízlefolyást viszonyok tanulmányozása, a mederalakuiások nyilvántartása, de a szabályozó tervek elkészítése végett is, az 1880-as évek végén megindított nagy Dunai—fölvétel helyszintelö része, mely egészen uj háromszögelésen alapul, alappontok elhelyezésével és bemérésével 1899-ben kezdődött. Összesen 2454 pontot határoztak meg; ezek ugv vannak elosztva, hogy a folyam mentén körülbelül egy m< derszélességnyi távolságra jusson egy-egy pont; a hullámtéren pedig csakis a szükséghez képest megfelelő számú háromszög-pontok vannak. Az ezekből kiválasztott fontosabbakat kövekkel állandósították /84 cm. magas, felül 20/20 cm,, alul pedig 25/?5 cm,, négyszögmetszetüek a kövek P. fí, betűkkel/, A helyszinrajz fölvétele kiterjedt a medernek, a vjzszélek- nek, a szigetek zátonyok és szabályozó müveknek teljesen uj fölmérésén kiviál a töltéseknek, illetőleg a magaspertok közötti egész területnek reambulálésára. Az uj fölvételt taohiméterrel végezték /Breithaupt-féle ta2 / Lukáos István kir, mérnöknek a Magy, Mérnök- és Epitész- Egylet vizépitészeti szakosztályában 1901-ben tartott elős- dása nyomán.
