A Duna helyszínrajza 1899-1908
Magyar Mérnök- és Epitész Egyesület Heti Értesítője
2 obimeter-theodolittal/. A partvonal fölvételekor a poligonmérés rendszerét követték, hároma zÖgponttól-háromszögpontig• Winden második vagy harmadik sarokpontban a túlsó parti háromszög jelekből legalább hármat bemetszettek. A szögeket tájolóval határozták meg a mágneses déllőre vonatkoztatva, a mérés helyességéről pedig minden egyes állóhelyen visszairányzéssal győződtek meg. A sokszögeidalak hosszát készer mérték meg közvetetlenül; a mikor pedig a terepviszonyok miatt a pontos mérés kétséges volt, tévméréssel határozták meg a távolságokat. A háromszög-sarokpontok között levő parttöréseket, fokokat, műtárgyakat sfcb. a viszonyokhoz képest távméréssel, részint peiig or inátaméréssel vették fel. A viz szélinek távolságát, ha közel volt, becsléssel határozták. meg, na pe tig messze volt a part, akkor a viz szélét is kikarózták és ordiuátaméréssel vették fői. A szigeteket u?- gyaneeak a pnligonális módszerrel vették föl> homokzáton^ckat pedig tachim'terrel, szintúgy a műtárgyak sarokpontjait is. A hűl !ént "r reambulálását asztálméréssel végezték. A tachimetrikun fölvét*lek menetébe való betekinthet és végett adjuk a túloldalon a fölvételek alkalmával vezetett, jegyzőkönyv egyik lapjának foiotipiai másolatát.
