A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
vízépítés KIVÁLÓ TEKINTETTEL HAZAI VISZONYAINKRA II. RÉSZ HIDROMETRIA IRTA HAJÓS SÁMUEL 236 szövegábrával ás 4 külön melléklettel BUDAPEST KIADJA A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET 1906 6. oldal: A Duna újabbkor! fölvátele ,2// a vízlefolyást viszonyok tanulmányozása, a mederalakulások nyilvántartása, de a szabályozó tervek elkészítése végett is, az 1880-as évek végén megindított nagy Dunai-fölvétel helyszintelő része, mely egészen uj háromszögelésen alapul, alappontok elhelyezésével és bemérésével 1899-ben kezdődött, Ös szesen 2454 pontot határoztak meg; ezek úgy vannak elosztóvá, hogy a folyam mentén körülbelül egy mcderszélességnyi távolságra jusson egy-egy pont; a hullámtéren pedig csakis a szükséghez képest megfelelő számú háromszög-pontok vannak. Az ezekből kiválasztott fontosabbakat kövekkel állandósították /84 cm. magas, felül 20/20 cm., alul pedig 25/25 cm., négyszögmetszetüek a kövek P, H. betűkkel/. A helyszinrajz fölvétele kiterjedt a medernek, a vizszélek- nek, a szigetek zátonyok és szabályozó müveknek teljesen uj fölmérésén kívül a töltéseknek, illetőleg a magaspartok közötti egész területnek reambulálására. Az uj fölvételt tachiméterrel végezték /Breithaupt-féle ta2/ ff ' Lukács István kir. mérnöknek a Magy. Mérnök- és Épitész- Egylet vizépitészeti szakosztályában 1901-ben tartott elős- dása nyomán.
