A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
2 chimeter-theodolittal/. A partvonal fölvételekor a poligon- mérés rendszerét követték, háromszögponttól-háromszögpontig. Minden második vagy harmadik sarokpontban a túlsó parti háromszög jelekből legalább hármat bemetszettek. A szögeket tájolóval határozták meg a mágneses délló're vonatkoztatva, a mérés helyességéről pedig minden egyes állóhelyen visszairányzással győződtek meg. A sokszögoldalak hosszát kétezer mérték meg közvetetlenül; a mikor pedig a terepviszonyok miatt a pontos mérés kétséges volt, távméréssel határozták meg a távolságokat. A háromszög-sarokpontok között levő parttöréseket, fokokat, műtárgyakat stb. a viszonyokhoz képest távméréssel, részint pedig ordinátaméréssel vették fffl. A viz szélének távolságát, ha közel volt, bescléssel határozták meg, ha pedig messze volt a part, akkor a viz szélét is kikarózták és ordinátaméréssel vették föl. A szigeteket u- gyancsak a poligonális módszerrel vették följ homokzátonyokat pedig tachiméterrel, szintúgy a műtárgyak sarokpontjait is. A hullámtér reambulálását asztalméréssel végezték. A tachimetrikus fölvételek menetébe való betekinthet és végett adjuk a túloldalon a fölvételek alkalmával vezetett jegyzőkönyv egyik lapjának fototipiai másolatát.
