Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

Ezután az ábra felső részén megrajzoljuk, a Csermák féle B tényezők hosszszelvényét. Mindenek előtt a vízfolyás vízhozam-nyilvántartási szelvényében észlelt pontos vízhozam idősor adatainak a hidrológiai statisztikai elemzésével kiszámítjuk az évi maximális árvízhozamok elméleti eloszlásfüggvényét. Ezen függvényből kiemelt 3%-os meghaladási valószínűségű árvízhozamot elosztva a vízfolyás vízhozamnyilvántartó szelvényének vízgyűjtő területével pontosan meghatározzuk ezen mérceszelvény B Csermák tényezőjét. Ezt összevetve a B Csermák tényező legfrissebb térképével, szükség esetén e térképről leolvasott adatok korrigálásával szerkesztjük meg a B árvízi tényezők

B = f(L) 6.66

hossz-szelvényét ügyelve arra, hogy a térképről leolvasható B számok nem a vízgyűjtő terület egészét, hanem a kérdéses földrajzi pontot jellemzik. (IV.-37. ábra)

A VÖ

LGYSEGI PA HOSSZAH 1%-OS V SZELVÉNYE

ízhozam-------1ü

&t

At

ti,40

siti ....—i

41,f/'

ült

*1,04

\áAín,34

ti*

1

m

»fi -g « -5 i

> 1! 1 ill 1

r ft

’T ! p

111* I

8 * 8

I a 8

? á? ?

gift:! »1 *s* 5

IV.-37. ábra

A 1%-os meghaladási valószínűségű árvízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye e két ábra alapján a „Csermák- Eszéky-Virág módszerrel” szerkeszthető meg amely szerint a 3%-os meghaladási valószínűségű árvízhozam

91