Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
kaszhoz közvetlen csatlakozó, hegyvidéki vízgyűjtő területek közvetlen lefolyása, illetve a vízrajzi szempontból nem regisztrált kisebb mellékvízfolyások vízhozamai is növelik az árvizeket. Nagyobb folyóinkon ilyen mederszakaszt alig találunk: a hazai folyóink árvízi hidrológiai hossz-szelvényei jól illusztrálják a definíciót, amely szerint a vízfolyásoknak azon szakaszait nevezzük folyószakasznak, amelyen belül a felülről érkező árvíz vízhozamait a közvetlenül csatlakozó part menti vízgyűjtő területek lefolyása nem módosítja. A Dráva különböző meghaladási valószínűségű évi maximális árvizhozamainak koaxiális eloszlásfüggvényeivel erősített hidrológiai hossz-szelvénye IV.-ló./c. ábra Az árvízi hossz-szelvény vonala inkább ellenkező tendenciájú: az árhullámok folyó menti ellapulása az árvízi hidrológiai hossz-szelvények mellékfolyók közötti szakaszá44