Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
során a kicsiny vízhozamokat is sebességmérő, szárnnyal akarták „mérni”. Mivel a szárny az 5-6 cm-es növényzettel terhelt vízsávban forgott, a műszer jelzett, az adatokból a teljesen hamis „eredményt” is kiszámították, ami ezután a pontok illeszkedését tette lehetetlenné. A későbbiekben tárgyalandó, nagyobb folyókon végzett vízállás előrejelzések során majd látni fogjuk, hogy az 1-2 napos előrejelzések hibahatárai pontosan megegyeznek a vízmérce leolvasások hibáival, a < 2 cm-rel. Ez annyit jelent, hogy ezen előrejelzést szolgáló kapcsolatok az adatok utólagos ellenőrzésére is felhasználhatók. Megjegyezzük, hogy az ilyen hibák automatikus szűrésére az ugyancsak az előrejelzések tárgyalása során bemutatandó úgynevezett Szöllősi-Kálmán szűrő kitűnően használható (Szöllősi-Nagy A., 1974). Ezen ellenőrzési és javítási módszerek bármennyire is megbízhatóak nem használhatók fel arra, hogy a ténylegesen észlelt adatokat ezek alapján véglegesen módosítsuk. A nyilvánvalóan téves másolásból eredő nagyságrendi hibák kivételével, amelyek eredetét ki kell nyomozni, az észlelt adatok dokumentumait megmásítani nem szabad. A számítógépi adatbázisba is az eredeti adatokat kell betölteni. A számítógéppel végzett hibaelemzések vizsgálatának az eredményeit természetesen az eredeti adatsor adatainak az értékelésére felhasználjuk és ezen eredeti adatsorban a „gyanús” adatokat megjelölhetjük, majd elkészíthetjük a javitott adatsort, amelynek készítési elveit a számítógépen rögzítjük. A továbbiakban pedig a felhasználó figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy az eredeti, ugyancsak archivált adatsorral szemben az ajánlott javitott adatsort milyen módon, milyen mértékben, milyen megbízhatósággal javítottuk és ezen adatsor mennyiben különbözik az eredetitől. Hasonló módon dokumentum értékűek és érintetlenül megőrzendők az egyes vízhozammérések jegyzőkönyvei. A visszacsatolásos adatellenőrzések és javítások során módosított származtatott adatok, vízhozamok, interpolált vízállásértékek, stb. kellő megbízhatóság esetén viszont kezelhetők alapadatként . Az eredeti vízhozamgörbét vízhozam adatsort ilyen esetben csak mint szakma történeti adatot őrizzük meg, az észlelt vízállás adatokkal ellentétben ezek ugyanis nem dokumentum értékűek. 6.3. MAGYARORSZÁG FELSZÍNI VÍZFOLYÁSAINAK VÍZKÉSZLETE Az egyes vízhozam-nyilvántartási állomások adataiból számított mértékadó árvízhozamok, vízkészletet jellemző, közép- és kisvízi vízhozamok az állomások szelvényének csak a közvetlen környezetét jellemzik. Nyilvánvaló azonban, hogy egy vízfolyás mentén ezen szelvényeket jellemző vízjárás-mutatók egymástól nem függetlenek. Ezen összefüggés felhasználható arra, hogy az egyes mérceszelvények közötti folyószakaszok tetszőleges pontjára a megfelelő mutatót interpoláljuk. Az interpolálásnak legjobb eszköze a Qp vízhozam-mutatót a torkolattól mért távolság függvényében ábrázoló Qp = f(L) 6.30 30
