Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

hidrológiai hossz-szelvénynek a megszerkesztése. Ezen hossz-szelvény megrajzolása során nemcsak az interpolálás feladatot lehet és kell egyértelműen megoldani, hanem ezen grafikus ábrázolás biztosítja az egyes állomásokra meghatározott Qp vízhozamparaméterek összehasonlító értékelését, a hibás számítások, vagy észlelések „visszacsatoló” feltárását. Azaz a hidrológiai hossz-szelvények nemcsak a gyakorlati vízépítő mérnök számára szolgáltatják a számított Qp jellemző vízhozamok egyértelmű, országosan elfogadott értékeit; hanem a hidrológus, valamint a vízrajzi mérnök számára biztosítják számításainak, észleléseinek ellenőrzési lehetőségeit (Lászlóffy, 1954).

6.3.1. A LÁSZLÓFFY FÉLE HIDROLÓGIAI HOSSZ-SZELVÉNYEK

Az 1956-ban kiadott Magyarország vízkészlete könyv I. Felszíni vizeink című kötetében a Duna, a Tisza, a Rába és a többi folyókról nyomtattak folyónként három hidrológiai hossz-szelvényt. A folyók menti területek árvízi biztonságát jellemző

KNQ = F(L) 6.31

árvízi hossz-szelvény a folyók évi NQ maximális vízhozamainak

A DUNA FOLYAM HIDROLÓGIAI HOSSZ-SZEL VÉNYÉ

Nagyvizi hozam

A Duna maximális évi árvízhozamai középértékeinek hossz-szelvénye, a

Lászlóffy féle árvízi hossz-szelvény

IV.-6. ábra

31