Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
azaz 6.29 h|0) < h(20) negatív esés már eleve durva hibának a biztos jele. Kivételt csak nagyon kis esésű folyók mellékvizeit közrevevő vízmércék esetében a mellékfolyó rendkívüli heves árvize esetén tapasztalhatunk. A numerikus hidrológia bármely feladatának kidolgozása „visszacsatoló jelleggel” az adatok megbízhatóságát is jellemezheti. Például a vízhozam-adatsorokkal végzett statisztikai számítások során az adatok egyöntetűségével kapcsolatos negatív eredményeknek a legtöbb esetben a vízállás-vízhozam-transzformáció múltbeli megbízhatatlansága volt az oka. Igen sok kisvízfolyásunk esetében a léptetéssel végzett homogenitás-vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vízfolyás vízhozam-nyilvántartó műtárgyának megépítése előtti vízhozamadatok sajnos az akkor használt vízhozamgörbék megbízhatatlansága miatt használhatatlanok. Lásd például a Völgységi patak Bonyhádi szelvénye árvízi adatai homogenitás vizsgálatának mellékelt táblázatát: Egyöntetűségi vizsgálat Szmimov - Kolmogorov kétmintás próbával Állomás: VÖLGYSÉGI - BONYHÁD Feldolgozott adatsor: 1953 - 1988 Adattípus: vízhozam maximum ( m3/s ) Feldolgozott időszak: éves Módszer: összetett vizsgálat. Szignifikancia szintek: alsó határ: 30 % felső határ: 70 % A leghosszabb időszak, amelynél vizsgálat eredménye eléri az alsó határnak megfelelő l-L(z) értéket: 1955 - 1988 Az elmetszés éve: 1974, = 0,300, P = l-L(z) = 0,449 A leghosszabb időszak, amelynél vizsgálat eredménye eléri a felső határnak megfelelő l-L(z) értéket: 1957 - 1988 Az elmetszés éve: 1971, D,™« = 0,247, P = l-L(z) = 0,716 Ennek oka egyszerűen az, hogy Bonyhádon 1956-ban épült meg a vízmérce alvízi szabályozó (control) szelvénye, a vízhozam-nyilvántartó bukógát, amely csak 1957 óta biztosítja a pontos vízhozam-számítást. Hasonló eredményekkel jár sok esetben a vízhozamgörbe szerkesztése is. Csermák Béla figyelte meg e görbék szerkesztése során, hogy az egyik technikus mérései nem illeszkedtek a megszerkesztendő görbére. A mérések helyszíni ellenőrzésénél derült ki, hogy a kérdéses mérőműszer szolgáltatta másodpercenkénti fordulatszámok nem azonosak a műszer hitelesítési görbéjének azonos sebesség melletti értékeivel, mert a műszernek a golyós csapágya deformálódott. Igen gyakori jelenség még az is, hogy a vízhozamgörbék szerkesztésénél a görbe alsó tartományában a „mért” vízállásvízhozam adatpárok pontjai igen nagy arányban szóródnak és ez a jelenség még a gondosan épített, nagy pontosságot biztosító, bukós vízhozam-nyilvántartási szelvényekben is előfordul. (Erre példa a Csele patak vízhozamgörbéje). Az ok nyilvánvaló: a mérések 29
