Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
6.23 HÍ™)<H(t)<HÍr) valamint DH*“? < H(t) - H(t -1) < DH1 ahol H^1") az eddig észlelt minimális vízállás, vagy hidraulika^ meggondolásokkal rögzített abszolút minimum alvízi küszöbszint, Q = 0 vízhozamnak megfelelő vízállás, stb. A HÍ““» pedig ugyanúgy az eddig észlelt maximális vízállás, vagy hidraulikai meggondolásokkal rögzített abszolút maximum, árvédelmi töltés koronaszint, stb. A napi vízálláskülönbségek az eddig észlelt DH^1") és DH^“) adatokkal hasonló módon rögzíthetők. A DH(t) = H(t) - H(t-l) 6.24 napi Vízállásváltozások, azaz DH(t) > 0 6.25 esetén áradások, DH(t) < 0 6.26 esetén az apadások idősora, azaz a vízállás idősor Dt = 1 nap véges differenciával közelített derivált függvénye a vízjárásnak értékes információit szolgáltatja. Az adatsorok ellenőrzésére a vízállás folyamatának nemcsak az időbeli, hanem a térbeli folyamatosságot is felhasználhatjuk. Amint az egyes állomásokon az időben egymás után észlelt adatokból a vízjárás időbeli alakulását jelző áradások, apadások napi értékeit lehet és kell kiszámítani, ugyanígy a vízfolyás egymást követő mérceállomáson azonos t időpontban észlelt H] (t) és H2(t) vízállásokból egyértelműen számítható ezen vízszintek H^ft) abszolút magasságainak alapján a vízfolyás vízjárását befolyásoló, a két állomás közötti átlagos I esések HÍ°)-H<°) ^1,2- I1.2(t) 6.27 idősora. Mindkét adatsor, a napi áradás, illetve apadás idősora, valamint a két állomás közötti vízszínesések idősora önmagában is igen hasznosan jellemzi a vízfolyás vízjárását. Ezentúl azonban ezen idősorok is igen értékesen hasznosíthatók az észlelési adatsor gépbe töltött adatainak az ellenőrzésénél. Ezen értékek határait meghaladó adatok vagy hibásak, vagy a kérdéses időpontban rendkívüli vízjárási helyzet volt, amelyről egyéb információnak is kell lennie. Egyes abszurd adatok, például a két állomás közötti luft) < 0, 6.28 28
