Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
21 DUF.THD DUNA - DUNAFÖLDVÁR vízállás napi adat 1901-1994 22 DUJ.THD DUNA - DUNAÚJVÁROS vízállás napi adat 1901-1994 23 ERC.THD DUNA - ERCSI vízállás napi adat 1901-1994 24 ESZ.THD ESZTERGOM vízállás napi adat 1901-1994 25 GON.THD GÖNYÜ vízállás napi adat 1901-1994 26 KOM.THD KOMAROM vízállás napi adat 1901-1994 27 MOH.THD DUNA-MOHACS ESZLELT VIT vízállás napi adat 1901-1994 28 NAG.THD DUNA - NAGYMAROS vízállás napi adat 1901-1994 A vízkészlet feltáráshoz szükséges adatok alapja a VITUKI Vízrajzi Intézetében őrzött észlelési dokumentumok adattára. Mindmáig az egyes vízrajzi állomások vizuálisan észlelt adatait az észlelő a helyszínen az észlelés időpontjában, reggel 7 (és esetleg még este 19) órakor „észlelési jegyzőkönyvbe” jegyzi. A dunai és a tiszai, illetve a Tisza fontosabb mellékfolyói állomásainak adatait 1886-tól a posta mindent megelőző módon táviratban a Vízrajzi Intézet budapesti központjába továbbította. 1970 óta erre a célra már mindenütt az árvédelmi szolgálat telefonhálózatát, illetve egyes állomásokon távjelző berendezéseket használnak. Ezen azonnal továbbított adatok halmaza az országos vízjelzésnek, illetve vízállás előrejelzéseknek az alapja. A napi észlelések adatait, illetve a regisztráló műszerek szalagjait, vagy elektronikusan rögzített adatait havonta összegyűjtik: azaz az észlelőnek minden hónap végén kitöltendő havi jelentő lapon kell a napi észleléseit és esetleg rajzoló műszerének regisztrátumait az illetékes vízrajzi egységnek elküldenie. Az elektronikus regisztráló műszerek adatait a vízrajzi egység felelős szakembere gyűjti össze a megfelelő műszerrel. A vízrajzi szerv ezt a havi adatsort előzetesen archiválja, azaz adattárba helyezi és az előzetesen archivált adatsor másolatát a Vízrajzi Központba is megküldi. Ma ezen adatforgalmat már számítógépekkel bonyolítják le. Minden év végén az észlelő az utolsó havi jelentése mellett megküldi az évi észlelési jegyzőkönyvét is, amelynek helyszínen feljegyzett adatai dokumentum értékűek. Ezen adatok birtokában ellenőrzik az előzetesen havonta archivált adatokat, majd ma már számítógépi úton teljes adatsor ellenőrzést is végeznek. A számítógépi adatbázisba töltött adatok az észlelt adatokkal azonosak. A betöltött adatokat azonban ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során kiderített durva hibákat, elírási, vagy adatbetöltési hibákat szabad csak javítani, de azokat is csak akkor, ha a gépi úton kimutatott hiba eredetét az észlelési adatok dokumentumai alapján egyértelműen ki lehet mutatni. A kisebb, vagy kinyomozható okok nélküli hibákat is fel kell deríteni és ezekre a felhasználók figyelmét fel kell hivni, a javasolt javított adat, illetve adatsor felhasználhatóságát biztosítani kell. Az eredeti észlelt, akár hibás adat azonban dokumentum, amely nem semmisíthető meg. Az észlelt adatsor ellenőrzésére az adatok és az adatok napi differenciáinak a szélső értékei szolgálnak. Igen gyakori hiba ugyanis az adatok gépbe töltésénél a számok nagyságrendjének torzulását okozó „helyérték”, vagy tizedespont félreütése. Ezen hibák az adatok nyilvántartott szélső értékeinek a segítségével szűrhetők. A számok véletlen elütése a vízállások folytonosságát zavaija meg, ami az egymást követő észlelések közötti differenciákban is mutatkozik. Azaz ellenőrizendő, hogy 27
