Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE
tés alatt álló szakaszokat és így a vízállásészlelés adatain alapuló árvízi előrejelzések a biztonságos építkezés irányítására nem használhatók fel. A csapadék lehullása és a felszínen összegyülekező vizek azonban a folyó legfelső szakaszán is az árhullám kialakulását egy két nappal megelőzik. A folyó egész hegyvidéki vízgyűjtő területét eláztató, jelentősebb árvízi lefolyást kialakító esőzések azonban nem a helyszínen alakulnak ki. Ezen nagy, több ezer km2-nyi területet intenzív esővel borító légtömegek többnyire az óceán felől, vagy esetleg a Földközi tenger felől érkeznek és így ezen vészhelyzet további egy-két nappal korábban már előrejelezhető. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság ezen lehetőség kihasználására különleges, igen jó hatásfokú riasztó szolgálatot szervezett. Parabola antennával követik a meteorológiai műholdak folyamatos képfelvételeit, amelyet számítógép rögzít. Ezen számítógép képernyőjén nemcsak Közép-Európa pillanatnyi légköri állapota, felhőborítottsága látható, hanem a speciális program tetszőleges időszakra 8-24 órára is visszacsatolva bemutatja ezen időszak alatti felhőmozgásokat. A képernyőn ezen időszak negyedóránkénti felvételeinek egymásutánja kellőképen felgyorsítva mutatja a felhők mozgását. A várható veszély mértékét azonban nemcsak a felhők mozgása, hanem ezen felhők által szállított víztömegek is jellemzik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiépített, az egész ország területét lefedő radar állomások folyamatosan szolgáltatják a légkör és elsősorban a felhők víztartalmának az adatait. A megfelelően felépített számítógépi program mind a műholdak fénykép és infravörös videó felvételei mellett a radarállomások elektronikusjelzéseit is „on line” fogadják és a program ezeket a jeleket együttesen dolgozza fel. A képernyőn tehát nemcsak az látszik, hogy a felhők merre mozognak, hanem az is, hogy ezen felhők mennyi vizet, hová szállítanak. A rendszert kiegészíti még a Vízügyi Igazgatóság gát- és csatorna- őrházai melletti csapadékmérő állomások hálózata, amely adatai alapján a vízgyűjtő hazai területére hullott csapadékokról tájékoztatja az építőket. Ezen riasztó rendszer segítségével az árhullám-mentes időszakok esetleges végét négy nap időelőnnyel lehet előrejelezni. Egy-egy riasztás nem jelenti azt, hogy a negyedik nap elteltével lesz hullám, hiszen a nagy nedvességű felhőzet, hideg- vagy melegfront folytathatja útját jelentősebb esőzés nélkül is. Csak annyi bizonyos, hogy amennyiben a műholdak, a radarok nedves légtömegeket nem jeleznek, négy napon belül nem kell árvízre számítani. Ennek megfelelően a rendkívül rossz állapotban lévő töltések átépítésénél négy nap alatt felépíthető, 65 méter hosszú szakaszok teljes lebontásával, alapozásának újjáépítésével biztosítható a nagy biztonságú korszerű töltés fokozatos felépítése. Amint a hőmérésekkel csak arra figyelmeztetik a belvízvédelmet irányító szerveket, hogy lehet és hogy hol lehet belvízképződés ugyanúgy a töltésépítés idején is ezen eszközökkel csak figyelmeztetik az építőket, hogy jöhet árvíz. Ezek a vészjelzések tehát nemcsak numerikus értékek nélkül figyelmeztetnek az esetleges veszélyre, de ezen veszélyes jelenségek sok esetben el is maradnak. Ezért ezen riasztásokat nem előrejelzéseknek, hanem csak a vízjelzéshez tartozó „veszély figyelmeztetéseknek” nevezzük. Az előrejelzések a várható, bekövetkező vízjárási jelenségek észlelendő adataira adnak - sok esetben ugyan elég nagy tűrési sávval jellemzett - numerikus értékeket. 186
