Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE

0 SO 100 km

A Közép-Dunántúl talajnedvességének a Kohler-féle megelőző csapadékindex alapján becsült értékei 1980.1.28-án IV.-75. ábra

A három térkép szorzata megadja a belvízképződés-veszély numerikus szintvonalas térképét. Ennek alapján kijelölhetők azok a területek ahová a belvízvédelmi szolgálatnak a figyelmét összpontosítania kell.

A belvízi elöntések idején a vízrajzi adatgyűjtés igen fontos, de sajnos kellő megbízhatósággal csak nehezen végrehajtható feladat: az idő legnagyobb részében száraz csatornákban folyó víz szintje a zsilipek, az esésnövelő szivattyúk üzemétől, sokszor a védekezés idején végzett belvízmentési gépekkel végzett földmunkáktól is függ. Ezért a vízállások egyszerű észlelése, vagy műszerrel való regisztrálása gyakorlatilag semmiféle információt nem ad. Igen fontos lenne belvíz idején a zsilipeknél a zsilipállást és az alvízi és felvízi vízállásokat folyamatosan feljegyezni és regisztrálni, valamint a zsilipek melletti különböző vízállásoknál hitelesítő vízhozam-mérések sorozatát is kellene végezni. Hasonlóképen az esésnövelő szivattyúk, illetve a torkolati szivattyúk teljesítő- képességét, is közvetlen vízhozam mérésekkel kell ellenőrizni és a szivattyúk adott helyzetben érvényes teljesítőképességi görbéit esetenként kell hitelesítő mérésekkel meghatározni.

183