Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

Egységárául lankép elenzése ( Ufntrchou ) VizsjiUt helye: Hoáacsi pitik Mpgtdtp Ezen ábrát kézi szerkesztéssel mutatjuk be hogy az árhullámot megelőző és az azt követő két apadást görbét az árhullám áradó és apadó ágának az inflexiós pontjáig kell meg- hosszabítani, és ezen ezen két végpont adataival és e pontokon az apadási görbék érin­tői alapján e két pontot összekötő harmadfokú görbe pontosan megszerkeszthető. IV-72./f ábra Ezen kutak 1-2 éves adatsorait nyilván archiválni kell. Jellegzetes vízjárási helyzet­ben, például nagyobb és hosszú árhullám levonulása után azonnal, és hosszú szárazság idején célszerű a vízfolyás hossza mentén, a pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény fel­mérésével egy időben talajvízszondázással rögzíteni a pillanatnyi talajvíz helyzetet. A szondázás számítógépbe töltött és archivált adataiból Kriging módszerrel meghatáro­zott szintvonalas talajvíztérképeket ugyancsak tárolni kell. 174

Next

/
Thumbnails
Contents