Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

6.3.7. A HAZAI EREDETŰ VÍZFOLYÁSAINK VÍZGYŰJTŐ FELTÁRÁSAI EREDMÉNYEINEK ARCHIVÁLÁSA ÉS A FELTÁRT VÍZFOLYÁS­OK VÍZKÉSZLETÉNEK SZÁMÍTÓGÉPI JELLEMZÉSE Bármely ország teljes vízrendszere minden vízfolyásának minden jellemző szelvé­nyében vízhozam-nyilvántartó állomást aligha telepíthet. A vízjárás idő- és térbeli, az­az a vízfolyás hossza menti alakulását tehát országos állomáshálózattal, illetve megfe­lelően megválasztott időpontokban végzett árvízi, kisvízi vízhozam hossz-szelvény fel­vételekkel tökéletesen, hiánytalanul követni nem lehet. A kis népsűrűségű, nagy terü­letű országokban, országrészekben, Kanadában, Szibériában kialakított módszeres víz­gyűjtő feltárásokra - amint azt az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja 1968- ban, a Nemzetközi Hidrológiai Decennium 1966 évi konferenciája után megállapította - mindenütt szükség van. Ezen a magyarországi konferencián nemcsak mi magyar előadók, hanem francia, norvég, ausztráliai előadók is hangsúlyozták, hogy az UNESCO IHD által előírt, a hidrometeorológiai hidrogeográfiai zónákon telepített „tájjellemző kísérleti vízgyűjtő-területek” igen részletesen feltárt hidro-meteorológiai adatai, időinvariáns függvényei csak a saját vízfolyásuk vízjárását jellemzik, az azonos zónának a többi vízfolyásán észlelt adatokkal ezen „kísérleti vízgyűjtőn” mért adatok­nak felhasználható kapcsolata nincs. Ezen a konferencián Károlyi György akadémikus állapította azt meg, hogy a hidrometeorológiai, hidrogeográfiai zónák „mozaik jelleg­gel” jellemezhetők. Amint mozaikok jellegét azonban egyetlen kocka, úgy a hidrometeorológia, hidrogeográfiai zónát egyetlen vízgyűjtő nem jellemezheti. Ezután döntött úgy az UNESCO hogy Nemzetközi Hidrológiai Decennium helyett Nemzetközi Hidrológiai Program keretében kell minden ország minden vízfolyásán két éves víz­gyűjtő feltárással a vízjárás idő és térbeli strukturált sztochasztikus folyamatát megha­tározni. A kétéves vízgyűjtő feltárás első évében a vízrendszer minden elemén és min­den mederszakaszán a vízjárás strukturált sztochasztikus folyamatának a 4 időinvariáns függvényét (és az 5.-et, a vízgyűjtő beszivárgási differenciálegyenletét) pontosan meg lehet és meg kell határozni a területen végzett méréssorozatok alapján meghatározott, kalibrált paraméterekkel. Ezen 5 időinvariáns függvénysorozattal a vízfolyás minden szelvényét, szakaszát jellemző vízhozam idősorok statisztikai mintáit a hidrometeorológiai zóna csapadékát pontosan jellemző csapadékmérő állomás adat­sorából lehet és kell generálni. A vízgyűjtő-feltárás második éve során észlelt vízhozam adatok alapján lehet és kell a generálásokat verifikálni. Magyarországon az egyes vízügyi igazgatóságok működési területén két-három évente egy-egy 200-500 km2-nyi vízgyűjtő-területű vízrendszeren végzett vízgyűjtő feltárással az ország egészének vízjárását egy-két évtized alatt teljes részletességgel fel lehet tárni. Ezen koncentrált vízgyűjtő feltárások teljes észlelési, mérési anyagát nyil­ván kell tartani és hozzáférhetővé kell tenni. A kérdéses vízgyűjtő terület részletes, 1:10000 méretarányú topográfiai, földtani, talajtani mező- és erdőgazdasági térképeinek GIS változatát a számítógépbe töltve ki kellene majd kidolgozni a vízrendszer topográfiai jellemzését szolgáló térképeket, hossz-szelvényeket. 170

Next

/
Thumbnails
Contents