Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Ehhez a felszíni viszonyokat jellemző talajtani adatokat célszerű közvetlen mérésekkel, a felszíni talajréteg hk kapilláris emelési magasságának, a k szivárgási tényezőnek, a talaj Vk természetes vízkapacitásának adataival is kiegészíteni. A szondázással mért adatokat a számítógép a geostatisztika kriging eljárásával az egész vízgyűjtőre ki- teijeszti és a kiegészítő feltárások ezen eredményeit is szintvonalas térképeken tárolja. Ugyancsak a számítógépbe kell tölteni az esetleges hidrogeodéziai mederfelvételek adatait is, megjelölve a mederfelvételek időpontját. Több mederfelvétel esetén a mederváltozásokat olyan számítógépi eszközökkel kell és lehet elemezni, amelyekkel a Duna vízjárás változását elemeztük. Például a mért hossz- és kereszt-szelvények azonos koordinátarendszeren való ábrázolása mellett a „szabályozó, kontrol szakaszú” vízhozam nyilvántartó szelvény vízhozamgörbéit is azonos koordinátarendszeren ábrázoljuk. A számítógépi adatbázis második csoportjában a végrehajtott mérések valamennyi adatát tárolni kell. Az ideiglenesen telepített hidrometeorológiái állomások elektronikus eszközökkel gyűjtött adatsorainak automatikus archiválása mellett a manuális, vizuális észlelések adatait is a számítógépbe kell tölteni. Ezen adatok számítógépi tárolása mellett a ma már mindenütt elektronikus eszközökkel működő mérőszárnyas, hígulásos vízhozammérések mért értékei mellett a mérési eredmények gépi számításainak teljes adatfájlját is tárolni kell. A hordozható Eszéky típusú bukóval, illetve a köbözéssel végzett vízhozammérések jegyzőkönyveit is - amelyeket eddig a vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Osztályán egy nagy táblázatba kellett másolni - most már számítógépbe is be kellene illeszteni. A vízhozammérések eredményeit többnyire interaktív módon, mérnöki irányítású gépkezeléssel számítógéppel számítjuk. A hitelesítési mérések adatpárjait ábrázoló koordinátarendszeren szerkesztett vízhozamgörbe archiválása mellett a görbe szerkesztésének, extrapolálásának, az esetleges esés-, illetve „K”-korrekciók kialakításának nemcsak gépi részfeladatait, hanem a szerkesztéssel kapcsolatos tájékoztató szöveget is el kell raktározni. Hasonló módon a pillanatnyi vízhozam hossz-szelvényeket és azok redukált hossz-szelvényeit is számítógéppel kell majd megszerkeszteni. A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvények redukált változatainak teljes értékű statisztikai feldolgozása, azaz a 4. időinvariáns függvény tűrési sávjaival már az eredmények adattárába kerül. A vízállás-vízhozam-transzformáció operációs anyagának archiválása mellett nyilvánvalóan a számított vízhozam-adatsorok a legértékesebb eredmények, amelyeket a számítógép adatbázisaiban tárol. A vízgyűjtő teltárás 1-2 éves adatsorai elemzésének első, számítógéppel végrehajtandó feladata a felszíni és felszínalatti eredetű vízhozamok szétválasztása. Ezzel párhuzamosan számítja a gép a vízmércék szelvényeire 2. időinvariáns függvénynek, az apadási görbének paramétereit, ezek várható értékeit és szórásait. A paraméterek alapján számított apadási görbéket tűrési sávjaikkal a számítógép az eredmények adattárában őrzi. Az árhullámok felszíni lefolyású vízmennyiségeinek és a felszínalatti vízkészletekből származó vizeknek a Ven Te Chow módszerrel való szétválasztásához ezen apadási görbét ismerni kell. Ven Te Chow ugyanis olyan vízfolyás-szakaszon elemezte az árhullámok felszíni és felszínalatti vizeinek szétválasztását amelynél a vízfolyás medre a talajvízbe besüllyed és így a meder a felszín alatti vizeket innen szívja ki. Az árhullámok kialakulása idején az áradáskor gyorsan felemelkedő vízszin171
