Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A hazai eredetű vízfolyásaink hasznosítható vízkészlete megfelelő numerikus pontos becslésének alapja tehát a vízfolyás mentén végzett kisvízi vízhozam hosszszelvény felvételek sorozata. A vízhozam-nyilvántartó állomás szelvényén a különböző Qi = y vízigényszintekhez tartozó, az igény kielégíthetőségét jellemző biztonsági mutatók F(x|y) = P(^x|Q,=y) 6.112 feltételes eloszlásfüggvényeinek görbeseregei a redukált kisvízi vízhozam-hossz- szelvénynek az állomást jelölő pontjához csatolhatok a hossz-szelvénnyel azonos Qj vízhozam-léptékkel, koaxiális segédábrák formájában. így a vízhozam-nyilvántartó szelvényben vizsgált Q, vízigény szinteknek megfelelő, összetartozó kisvízhozamok hossz-szelvényei megrajzolhatók. Ezen kisvízhozamok összetartozó értékeit azonban a vízfolyás hossza mentén más és más biztonsági mutatók jellemzik: a vízfolyás vízjárása ugyanis nemcsak az időben változó strukturált sztochasztikus folyamat, hanem a térben, a vízfolyás hossza mentén is a földrajzi pontok szerint is véletlen ingadozást mutat. Az elemzéshez tehát a geostatisztika módszereit kell adaptálni. A szükséges vizsgálatok lebonyolításához jól megválasztott időpontokban végzett területi felmérésekre és jól megválasztott földrajzi pontokban a vízjárási folyamatok időbeli alakulásának a követésére van szükség. Azaz teljes értékű regionális vízkészletfeltárás módszeres, vízgyűjtőnként 1,5-2 éves koncentrált vízgyűjtő feltárást igényel, amelynek ebben az esetben is az egyik elsődleges célja a négy időinvariáns függvény megbízható megszerkesztése. A felsőoktatási intézmények hidrometriai mérőgyakorlatai során felmért néhány kísérleti vízgyűjtő kivételével ilyen módszeres vízgyűjtő feltárást Magyarországon még nem végeztek. Ezen munkálatok megindításának megkönnyítésére azonban a III. Vízgazdálkodási Keretterv készítése során a hazai eredetű vízfolyásaink műszaki hidrológiai feltáró munkáinak eredményeit összefoglaló kiadványok: lásd a Magyarország Vizeinek Műszaki Hidrológiai Feltárása című kiadványsorozatot, a vízfolyások vízhozam-nyilvántartó állomásai szelvényének vízjárását jellemző egységárhullámok képeit és az apadási görbéket külön grafikonon közük. Valamennyi hazai vízfolyás vízkészlet-hossz-szelvénye pedig egyetlen, 1979 nyarán a Vízügyi Főhatóság rendelkezésére végzett, országos kisvízliozam hossz-szelvény felmérés alapján szerkesztett „pillanatnyi kisvízi vízhozam hossz-szelvényre” épült, amelynek redukált változata a hossz-szelvényhez csatolt második, redukált ordinátatengellyel reprezentálható. A negyedik időinvariánst, a „folyó-szakaszok” árhullám transzformációs modelljét, amint arra utaltunk, csak a nagyobb folyóinkon számítottuk. Magyarország regionális műszaki hidrológiai feltárását reprezentáló feldolgozásokból kötetünkhöz a Duna magyar szakaszának, a Rábának és a Sajónak valamint a kisebb vízfolyások közül az észak-kelet magyarországi Bózsva pataknak és a Déldunántúli Karasicának az anyagát mellékeltük valamint bemutatjuk még a vízgyűjtő feltárással készült, a Mecsek hegységből lefolyó Völgységi patak műszaki hidrológiaijellemzésének az eredményeit. 103
