Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
6.3.4. MAGYARORSZÁG FELSZÍNI LEFOLYÁSI VISZONYAINAK TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI A vízjárás időben és térben változó strukturált stochasztikus folyamatát elsősorban a vízfolyások vízhozam-nyilvántartási szelvényei vízhozam-adatsorainak az elemzésével jellemezzük. Az egyes vízfolyások egymással összefüggő adatainak jellemzésére, 3 vízjárás folyó hossz-menti alakulásának a jellemzésére vezette be Lászlóffy Woldemár professzor úr a hidrológiai hossz-szelvények rendszerét. Ezen hossz-szelvényekkel 1954-ben, először itt, Magyarországon jellemeztük a vízfolyások, vízrendszerek egészének a vízjárását. A vízfolyások vízjárását a nagyobb éghajlati egységek időjárási és csapadékviszonyai alakítják. Az egymással határos vízgyűjtő területek felszíni formái, földtani szerkezete, növényborítottsága, beépítettsége is erősen hasonló lehet. Ennek megfelelően reméltük hogy ezen tájegységeken belüli, egymáshoz nem feltétlen kapcsolódó vízrendszerek vízjárása is hasonló lehet. Ezen azonos éghajlati és természet- földrajzi tájegységek vízrendszerei, vízfolyásai, felszín alatti vizei vízjárásának a hasonlóságát a hidrológiai analógia numerizálható kapcsolatai eszközeivel lehet jellemezni. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy a hidrológiai hasonlóság csak a vízfolyások közötti földrajzi, éghajlati kapcsolatokat jellemzik, a nagyobb területek vízjárási viszonyainak az összehasonlítására, illetve ilyen nagyobb területek globális jellemzésére alkalmasak. Ezen hasonlóságokat jellemző összefüggések, térképek alapján becsült számértékek nem helyettesíthetik a műszaki feladatok megoldásához, az új vízművek létesítményeinek méretezéséhez, a már megépültek üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen, a létesítmény vízfolyás szakaszára vonatkozó részletes numerikus hidrológiai elemzéseket, számításokat. E számításokat csak magának a kérdéses vízfolyás-szelvény adatainak a részletes elemzésével lehet elvégezni: amennyiben e szelvény környezetében vízrajzi állomás nincs, akkor csak a vízgyűjtő feltárás szolgáltathat megbízható eredményeket. A földrajzi hasonlóság, a hidrológiai analógia a vízjárás földrajzi jellemzését szolgálja, a műszaki hidrológiában csak országos vízkészlet jellemzésekhez, a vízgazdálkodási távlati kerettervek koncepcionális elgondolásainak a megfogalmazásához szolgáltat nagyvonalúan becsült értékeket. A modern vízgazdálkodási kerettervezés során, amint azt már hangsúlyoztuk, a természet adta lehetőségek, illetve problémák feltárása mellett, a társadalom igényeit, illetve esetleges veszélyeztetettségét is fel kell mérni, majd az így megfogalmazható problémák megoldására szolgáló módszertani, technológiai eszközöket lehet elemezni és ezt is be kell mutatni. Ezen távlati tervek tehát a döntéselőkészítést szolgálják, amelyekhez numerikus méretezési feladatokat ilyenkor kidolgozni nem kell és nem lehet. Ezen távlati tervek hidrológiai alapjai tehát részben ezen területi jellemzéseken alapulnak. A gyakorlati vízgazdálkodásban, a kerettervek különböző koncepcionális megoldásai közül a döntés során kiválasztott megoldás megvalósíthatósági tervének kidolgozásához a konkrét szelvényre vonatkozó vizsgálatok már nélkülözhetetlenek. 104
