Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
adatsorból generált adatsoroknak a matematikai statisztikai feldolgozásával becsült, p valószínűségű árvízhozamok kellenek. Csermák Béla 1955-ben Bensonhoz hasonlóan, vele egy időben megkísérelte az 5.66 képletét finomítani és a Benson képletével analóg módon a vízgyűjtő terület esésviszonyait, illetve a vízfolyás völgye természetes tározódásának a hatását ezen két földrajzi tényezőre jellemző paraméterek bevonásával vette figyelembe (Csermák, 1957): NQ(p%) = r(p)-B-la-Sb->/A 5.68 ahol A = a vízgyűjtő terület Az árvízhozamok térképi adatokból történő becslésére természetesen igen sok más képletet, grafikonokat is készítettek, mind Magyarországon mind külföldön. Mindenképen azonban tudomásul kell venni, hogy a vízjárás véletlen folyamatát és e folyamat statisztikai jellemzőit csakis magának a vizsgált folyamatnak a statisztikai sokaságából származó statisztikai minta, azaz észlelési adatsorok statisztikai elemzésével lehet, számítható hibahatárok között becsülni. A képletek, grafikonok csak durva becslésre, illetve tájegységek vízföldrajzi jellemzésére valók. Ezen vízföldrajzi jellemzésre azonban csak az illető tájegység adatai alapján, ugyancsak statisztikai eszközökkel szerkesztett képletek használhatók: importált formulákkal ezen becslések nem végezhetők el: Magyarországon csak itthon készült képletek, segédletek (Csermák, 1954-56; Eszéky-Virág, 1973; Kovács, 1972) használhatók. Ez a tény természetesen külföldön is igaz: esetleges külföldi szakértői munkáink során hazai képleteinket ott nem használhatjuk, legfeljebb azok mintájára kísérelhetünk meg az illető tájegységre, az ottani adatok alapján ilyen új, csak ott érvényes durva becsülő eljárásokat kidolgozni. 5.2.1.6. Az árvízi hidrológiai hossz-szelvény és megszerkesztése A vízgazdálkodás feladatai, az árvizek elleni védekezés illetve a vízfolyások medrében, medre fölött, vagy partján építendő művek és műtárgyak csak kivételes esetben koncentrálódnak az ismert, számított árvízi jellemzőkkel rendelkező vízhozamnyilvántartási szelvényre vagy szelvényekre. Az eredményes vízgazdálkodási munka az árvízi adatoknak a vízfolyások, patakok és folyók teljes hossza mentén való ismeretét igényli. Ezen műszaki igény kielégítésére alkotta Lászlóffy Woldemár 1939-ben az KNQ = f(L) 5.69 KKQ = f(L) 5.70 KÖQ = f(L) 5.71 63
