Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

arányszámainak átlagait, majd ezen r(p) értékeket p függvényében bilogaritmus papíron ábrázolva egyenessel kiegyenlíthető pontsorozatot kapott (III.-19.ábra).

Ezen ábra segítségével tehát bármely p meghaladási valószínűségű árvízhozam is becsülhető:

NQ(p%) = rfp)-NQ{p = 3%) = rfp) Bx y -Vü 5.66

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy maga Csermák Béla, a képlet szerkesztője igen élesen hangsúlyozta, hogy képlete adathiány pótlást szolgál (Csermák, 1957), tehát csak akkor használjuk, amikor az adathiányok megszüntetésére, például időhiány miatt, nincsen módunk.

Csermák Béla 1954-ben publikált tanulmányában ezen képletének a használatát csak viszonylag nagy, A> 100 km2 vízgyűjtő területű vízfolyások árvizeinek a becslésére javasolta. Az 1965 évi országos nagy olvadásos árvizek észlelt, és a vízhozamnyilvántartási szelvényekben becsült valószínűségű tetőző vízhozamok alapján lehetett ezen becslő eljárást kisebb, A > 30 km2 nagyságú vízgyűjtő területek patakjaira is kiterjeszteni.

Mintegy 20 évvel később, a kisvízfolyásaink kiépített vízhozam-nyilvántartási szelvényeiben észlelt megbízható adatsorokat felozva Eszéky Ottó és Virág Mihály kiterjesztette Csermák Béla képletét a kisebb vízgyűjtőjű vízfolyásokra is (Eszéky-Virág, 1973):

NQ(p%)= r(p)-B-An 5.67

1

n = — 2

ha

A ;> 30km2

2

n = — 3

ha

20km2 SA< 30km2

3

n = —

4

ha

10km2 SA< 20km2

4

n = —

5

ha

5km2 éA< 10km2

n = 1

ha

A < 5km2

Ezen kiterjesztett képlet azonban éppúgy mint Csermák képlete, csak igen durva becsléshez használható. A képletek szerkesztői a B paramétert ábrázoló térképet, illetve egyre több észlelési adat birtokában annak ismételten korrigált változatait úgy szerkesztették meg, hogy a nyilvánvalóan igen széles hibahatárú becslés inkább nagyobb mint kisebb értéket szolgáltasson. Ezen „biztonság javára” történő becslések azonban igen sok esetben a műszaki létesítményeknek elviselhetetlen túlméretezésére, a beruházási összegek fölös megsokszorozására vezetnek. A megbízható méretezéshez a valós vízhozamadatok idősorának, illetve vízgyűjtő feltárás eredményei alapján csapadék62