Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
Ugyanezen hitelesített vízhozamgörbe segítségével a Duna mohácsi szelvényében az évi tetőző vízállások abszolút maximum-maximoruma 984 cm = f (9682,376m3/s), és ezen tetőző vízállásoknak az elkövetkező 1000 évbeli maximum-maximoruma pedig rm3V 984 (cm) = f 8758.341 l S ) 5.17 5.2.1.2. Kisvízfolyások évi maximális árvizei eloszlásfüggvényének a számítása A kisebb folyók mellékvízfolyásainak a száma is nyilvánvalóan kicsiny, és ezen egymáshoz közel lévő patakoknak a vízhozamai sem függetlenek. Ezért a központi határeloszlás alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, és így tehát évi árvízi tetőző hozamaiknak elméleti eloszlása nem normális. A legkisebb, vízzáró felszínű, vulkanikus vízgyűjtőjű patakok viszont az egyes csapadékok vizeire azonnal reagálnak és a felszíni lefolyásból kialakuló árhullámok egy- egy zápor után azonnal jelentkeznek, gyorsan levonulnak. A vulkanikus, vízzáró talajú, tározóktól, tavaktól mentes hegyvidéki vízgyűjtőkőn ezen záporok, csapadékok vize nem tárózódik, a felszín alá szivárgott vizek az árhullámok tetőző hozamait nem befolyásolják. A csapadékok évi n számával (amely Poisson eloszlású valószínűségi változó) megegyező sok lokális árhullám Q™“ tetőző értékei tehát ugyancsak egymástól független valószínűségi változók, azaz p(Qr|Qr)=p(Qr) 518 Gnyegyenko tétele értelmében viszont sok, n > 50 egymástól független, azonos eloszlású valószínűségi változóból, azaz az egymástól független árhullámok lokális Q™4* tetőző vízhozamainak, és sok statisztikai mintájából, azaz évi adatsoraikból kiemelt NQ = sup^Qj”“) ahol i = 1,2,3,..,n és n £ 50 5.19 maximumok, azaz az évi legnagyobb vízhozamok valószínűségi eloszlása csakis a szélső értékek F(x) = P(NQ <; x) = e_e X 5.20 eloszlását követi. Az y kitevő y = a(x + b) (Guinbel típusú) 5.21 28
