Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.4. A VÍZJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK HIDROLÓGIÁJA

épült. A Hermann Ottóról, Magyarország legelső természetvédő tudósáról elnevezett tározó környékére motorral, autóval, motorkerékpárral, motorcsónakkal tilos bemenni és ennek következtében ezen tározó ma Magyarország leggazdagabb vizi élővilágával rendelkezik. Végül e három tározó alatt egy negyedik tározó is épült a környezet vízigényeinek a kielégítésére.

A nagy biztonsággal védett Tisza árterületén a csatlakozó vízfolyások árvédelmi gátjain a tiszai árvizek idején visszaduzzasztott vízszintek elleni védekezés éppen olyan intenzív és hatásos mint a befogadó főmeder melletti gátaké. A mellékfolyók közül azonban a Zagyván az orografikus hidegfrontok okozta árhullámok olyan gyorsan rohannak le, hogy az árvédelmi szolgálat ilyenkor nem mozgósítható. Ennek következtében az 1963 és 1973 között minden évben volt Jásztelek és Szolnok között a Zagyva árvizei által okozott gátszakadás. A Tisza védett árterének biztonsága végett ezért 1974-ben a Zagyván és a Tárnán 7 kezelt zsilipű árvízcsökkentő tározót építettek, amelyeket a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége irányít. Ezen munka végett a Mátra hegység 14 hidrometeorológiai állomásának meteorológiai adatait, a Zagyva és a Tárná tározók feletti vízhozam-nyilvántartó szelvényeinek vízállásait és a tározókon belüli vízszintek adatait elektronikus regisztráló műszerek közvetlenül, „on line” közvetítik a szakaszmérnökség Csepel-szigeti székháza számítógépébe. Itt a számítógép „real time” jelzi előre a hidegfrontok orografikus zivatarai által okozott árhullámokat, majd minden előrejelzett árhullám esetén ugyancsak real time, de ügyeletes mérnöki szabályozást is biztosítva szerkeszti meg a számítógép a 7 árvízcsökkentő gát kezelési utasítását. Ezen kezelési előírásokat a számítógép rádiós távirányítással „on line” a tározók zsilipkezelő elektromos gépeibe küldi, amelyek automata gépei ennek megfelelően úgy szabályozzák az arvízcsökkentő tározókkal a Zagyva és a Tárná árhullámait, hogy ma már itt is teljes az árvédelmi biztonság.

A tározók sok különböző feladata összekapcsolható: például a Zagyva és a Tárná vízrendszerében a vízellátási célra épített tározók is szolgálják a Zagyva árvizeinek a csökkentését, ugyanakkor pedig ezen vízrendszernek kifejezetten árvízcsökkentésre épített Maconkai és Tarjáni tározóját az 1983-1992 közötti aszályos évek idején vízpótlásra használták.

Hazánkban a viszonylag kicsiny szintkülönbségek miatt völgyzárógátas vízerőmű még nem épült, de a világ legnagyobb tározói, az amerikai Boulder és Hower gát Grand Kanyonban, a francia és svájci Gennissiat és Serre Ponton tározók, Oroszországban a Cimljanszki Tenger-, a Bratszki gát, Afrikában az egyiptomi Asszuáni- és a nigériai Kaindji gát, a brazíliai Itaipu a szen|nyezésinentes, minimális üzemköltségű energiatermelést szolgálják.

Logikusnak látszik az az igény, hogy a tárbzók árvízcsökkenlését minden esetben kapcsolják össze a vízhasznosítást szolgáló vízpótlással (III.-66. ábra)

Ez a kettős üzem azonban csak viszonylag nagy tározók esetén valósítható meg. A vízjárás ugyanis véletlen folyamat: egy-egy árhullám után, amelynek a tetőző hozamát mérsékelték, bármikor újabb árhullám jelentkezhet, aminek a csökkentése csak akkor lehetséges, ha az újonnan érkező árhullám transzformálásához kellő nagyságú, üres tározótérfogat áll rendelkezésre. Ezért a kezeit, vagy zárt zsilipű árvízcsökkentő tározót egy-egy árhullám levonulása után azonnal, vízfolyás alvízi szakaszának vízhozam225