Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.4. A VÍZJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK HIDROLÓGIÁJA
A vízjárás vízgazdálkodási célú szabályozásának, átalakításának az eszköze a tározó. A megépített tározó szolgálhatja az árvízcsökkentést, épülhet mezőgazdasági-, ipari-, vagy ivóvízellátási céllal, de ezen felül szolgálhat vízerőhasznosítást is, amikor nem csak a vízjárás szabályozása a feladat, hanem a vízszint és így a felhasználható potenciális energia megemelése, valamint ezáltal a vízfolyások eróziós romboló kinetikus energiájának a szabályozása is. A tározók nemcsak a vízfolyások vízjárásának és kinetikus energiájának hanem a vízminőségnek a szabályozására is felhasználhatók. A használt vizek okozta rendkívüli szennyezést, például olyankor is, amikor a szennyvíz- tisztító művekben üzemzavar van, a befogadó vízfolyás mellékvizein épített tározó tiszta vízével lehet hígítani és az így felhígított szennyvíz levonulása után pedig a vízfolyás medrét is ki lehet és kell öblíteni. A terepadottságok felhasználásával a tározók a víz szállította szennyezőanyagok ülepítésére is használhatók, illetve megfelelő nagy vízfelület és minimális, l,5m-nél kisebb vízmélység kialakításával „lagúna jellegű” tározókkal a víz oxigéntartalmát lehet optimálisan szabályozni. A tározás vízgazdálkodás története az emberiség történelmével egyidejű. Egyiptomban az El Kadara gát több mint ezer évvel Krisztus előtt, a Jemeni Marib gát pedig Salamon király idejében épült. Hazánkban, a Hajmáskér melletti Kikeri-tó tározóját a rómaiak létesitették Pannóniában, 1500 évvel ezelőtt. A Fehérvárcsurgó melletti „Vaskaput” és a pákozdi „Kőkapu tározót” pedig Anjou Róbert-Károly király építtette a Székesfehérvárott alapított magyar koronázó várost védő mocsarak esetleges vízpótlásának biztosítására. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon árvízcsökkentő céllal épült a székesfehérvári Aszalvölgyi Tározó és a Bakonyban a Melegvízen a Gyepükajáni Tározó. Ivó- és ipari vízellátást szolgálnak az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Rakacai-, Láz- bérci-, Hasznosi-, Csókakői-, stb. tározói. Ipari vízellátást szolgál az eredetileg bányászati vízmentesítés, vízelterelés céljából újonnan átépített, történelmi völgyzárógátunk, az említett Fehérvárcsurgói Vaskapu Tározó. Mezőgazdasági céllal, öntözővíz szolgáltatásra épült például a Nagyrédei tározó. Jellegzetesen ipari célt szolgált az ércdúsításhoz szükséges vizet szolgáltató Gyöngyösoroszi ércbánya tározója és a bánhidai hőerőmű, és lőrinci hőerőművek „hűtő tavai”. Inota, Várpalota, Balatonfiizfö szennyvizeinek visszatartására, majd időszakonkénti leeresztésére létesítették a Királyszentistváni Tározót. A Kapos mellékvizén, a Deseda patakon Toponámál azért építettek tározót, hogy a Kaposvári szennyvíztisztító mű esetleges üzemzavara esetén a Kapósba jutó szennyvizet megfelelő arányban tiszta vízzel higítani lehessen. Az évszázadokkal ezelőtt a Somogy megyei Boronka patakon épült malmok zsilipjei felett kialakult malomtavakat völgyzárógátas halastavakként hasznosították úgy, hogy a felső szakasz tározó tavai az alsóbb halastavak frissítő vizét is biztosították. Újabban a Boronka patakon külön tározókat létesítettek a Balatonba torkolló patak vízminőségének a szabályozására. A Pécs melletti Oríűn, a Baranya patak legfelső szakaszán épült négy egységű tározórendszer vízellátási, üdülési és környezetvédelmi célokat szolgál. A legfelső „Orfüi Tározó” az orfüi forrás vizének a vízellátási hasznosítása céljából épült, ahol azonban a turisták azonnal elkezdték ezen tó látogatását. Ezért aztán az Orfűi tározó alatt jóval nagyobb második tározót építettek, kifejezetten turisztikai céllal. Mivel az intenzív turizmus miatt e tó élővilága nem fejlődött, az alvízen harmadik tározó 224
