Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
tarozása, hogy ezek ismeretében a műnek a fő méreteit, a folyadékok mechanikájának, a hidraulikának a módszereivel meg lehessen tervezni. A vízműtani terhelés alatt a legtöbbször a vízépítési műtárgyat, művet terhelő „mértékadó árvíz” adatainak a meghatározását értik. De a vízműtani tervezés fogalomkörébe tartozik a vízkivételi művek által kitermelhető vízkészleteket jellemző vízhozamoknak, ezek biztonsági mutatóinak a meghatározása is. A leghatékonyabb „aktív vízgazdálkodás” vízjárás, vízenergia és vízminőség szabályozást biztosító műveinek a tervezéséhez a teljes vízjárási folyamatot elemeznünk kell. Annyi azonban mindenképpen bizonyos, hogy valamennyi vízépítési műtárgynál a terhelő árvízi adatokat mindenképpen szolgáltatni kell. 5.2.1. AZ ÁRVÍZSZÁMÍTÁS Az emberi életet, a társadalom és a családok anyagi javait pusztulással fenyegető árvizek veszélyének mérőszáma az árteret elöntéssel fenyegető árhullám legnagyobb vízhozama, azaz az árhullámok tetőző értéke. Nagy folyóinknak az ország legértékesebb területeit fenyegető árhullám-adatait, a vízállásokat évszázadok óta, a vízhozamokat mintegy 140 éve rendszeresen észlelik. A múlt század végén, a folyami árvédelmi művek módszeres, átfogó kiépítésének idején, az árvédelmi töltések korona szintjének meghatározásánál a mértékadó értéket „az addig észlelt legmagasabb árvízi vízállás fölött 1 m-es biztonsággal” jelölték ki. Ezen megfogalmazásnak nyilván az volt az átgondolt indítéka, hogy már akkor felismerték, hogy a mértékadó árvízszint és nyilván a maximális árvízhozam determinisztikusán nem rögzíthető véletlen esemény, amelynek addig, az észlelés néhány évtizede alatt észlelt legnagyobb értékénél nagyobbak minden bizonnyal előfordulhatnak. Ma az észlelések évszázados adatsorának a birtokában a vízjárás véletlen folyamatának az elemzésével kell a árvédelmi művek biztonságát optimálisan kialakítani. Az eddig észlelt maximális értéknek az izolált figyelembevétele, az „1 méteres biztonság” ilyen jellegű alkalmazása igen gyenge gyakorlati tájékozottságra, és természettudományos műveletlenségre, gazdasági meggondolatlanságra utal. Nagy folyóink mentén a árvizek előrejelzési lehetőségei biztosítják, hogy rendkívüli árvizek esetén a veszélyeztetett helységeket kiürítve a lakosságot biztonságba helyezzük. Ezt figyelembe véve nyilvánvalóan a védelmi műveknek a mértékadó árvízhozamtól függő kiépítési költsége és ezen mértékadó árvíz kivédésével elhárított károknak az árvédelmi művek működési ideje alatti várható értékének az összevetése a védelmi művek optimális kiépítését biztosítja. Ezen optimálási feladat megoldásához nyilvánvalóan az árvédelmi művek méreteire, az árvédelmi töltés koronaszintjének magasságára mértékadó vízállások valószínűségi változójának a valószínűségi eloszlását kell meghatároznunk. Természettudományos tény, hogy a vízfolyásoknak a medre, néhány sziklás mederszakaszon kívül, folyamatosan változik, ami a vízállások alakulására kihat. Ennek megfelelően a vízállások pillanatnyi, illetve a jövőben várható alakulására a régebbi vízállás adatok nem használhatók fel. A hosszú vízállás adatsorok a legritkább esetben 19
