Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
alapján, számítógépekkel készült többváltozós hidrológiai hossz-szelvények, nomo- grammok, szintvonalas térképek sorozatával szolgáltatja az optimális méretezéshez az ország vízrendszereit és területét jellemző kiszámított hidrológiai adatokat. Lászlófiy Woldemámak az úgynevezett „műszaki hidrogeográfiai” művét világszerte igen magasra becsülik (én például ezt Ruandában láttam és hallottam), amelyeknek a legfőbb alkotásai a hidrológiai hossz-szelvények (lásd a III.-3. és III.-4. ábrát) és a szintvonalas (izovonalas) térképek (lásd az III.-5. ábrát). E kötetek megjelenése óta újabb évtizedek teltek el: a műszaki hidrológia matematikai alapjai kiszélesedtek, a hidrológiai adatbázis mennyiségileg, minőségileg tovább bővült. Újabb kiadványsorozatra lenne szükség. A személyi számítógépek igénybevételével azonban újabb minőségi fejlődés alakult ki. Az egyes vízfolyások hidrológiai viszonyainak a feltárására a legkorszerűbb feltárási és matematikai eszközökkel végzett munka eredményei a „Magyarország Vizeinek Műszaki Hidrológiai feltárása” című számítógépi szoftverben állnak a tervezők, illetve irányító hatósági mérnökök rendelkezésére, akik ezen szoftvert a friss észlelési adatokkal folyamatosan megújított számítógépi adatbázishoz csatolva használják. Ezen műszaki hidrológia szoftver a műszaki hidrológia számítási feladatainak korszerű megoldására épül, amelyet az következőkben részletezünk. 5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE A vízgazdálkodási kerettervezés során kialakított általános koncepciónak a keretein belül az egyes létesítmények megépítésére a kérdéses régió természeti, gazdasági és társadalmi viszonyai alakulásának a függvényében kerül sor. A műszaki tervezést megelőző javaslattételi fázisban, a keretterv alapelveinek megfelelő létesítmény megvalósítási javaslatát műszakilag megfelelő módon kell indokolni. Ezen javaslattételt a tervezendő létesítmény célját, a létesítmény fő méreteit meghatározó számítási munkával kell alátámasztani. A javaslattétel idején azonban általában a részletes munkákhoz szükséges munkakapacitás nem áll rendelkezésre. Ilyenkor tehát becslés jellegű számításokkal kell alátámasztani e javaslatot. A javaslat elfogadása után, a „megvalósíthatósági terv” készítése során a tervezett műnek minden alapvető elemét már végleges formában kell megtervezni. Ezen munka során tehát minden méretezési munka lebonyolítandó. A megvalósíthatósági terv alapján engedélyezett munka kiviteli terveinek a készítése során az építkezés eszközeihez alkalmazkodó részlettervek kidolgozásánál a hidrológiai méretezés kérdései már nemigen kerülnek újra elő. Ilyenkor az építkezés végrehajtásának a lebonyolításában jelentkeznek a megoldandó hidrológiai problémák: fel kell mérni az építkezés idején a vízjárástól függően adódó problémákhoz szükséges tájékoztatási előrejelzési lehetőségeket és ezek szerint kell megszervezni a munkát és magát a tájékoztató, előrejelző szolgálatot. A javaslattétel becsléseinél, a megvalósíthatósági terv készítésénél egyaránt a hidrológiai méretezés alapfeladata a megépítendő mű „vízműtani terhelésének” a megha18
