Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE

visszaduzzasztásának a hatására kialakuló eséscsökkenés is. Azonos hatása van a szelvény alatt történő hídépítésnek is, amikor a mederszelvény ugyan csak a híd szelvényében változik meg, de a híd szűk szelvénye, különösen árvizek idején visszaduzzasztva az eséseket csökkentheti, illetve bizonyos vízhozam-tartományban már mint szabályozó kontroli-szelvény más jellegű hidraulikai szabályozással alakítja a vízhozam, vízállás kapcsolatot.

Ezen mesterséges beavatkozások pontos T időpontjai az építési naplók, illetve a mérceészlelő, esetleg az idősebb lakosok információi alapján rögzíthetők. A mederkotrási munkák a vízhozammérések jegyzőkönyvei alapján is követhetők, különösen akkor, amikor a méréseket rendszeresen azonos szelvényben végzik. E szelvények fölvételeit összevetve a két megszerkesztett görbére illeszkedő időben utolsó, illetve első pont mérési jegyzőkönyvének keresztszelvény fölvételével a mederkotrás mennyiségileg is követhető. Egyes esetekben a mederszelvények összevetése azt mutatja, hogy a meder- rendezést a mérceszelvény alatt befejezték, azaz a mérceszelvényben a szelvénykeresztmetszet nem változott, viszont az esés megnőtt.

Q = — • >/l • • A (4.35)

n

Chézy képlet alapján nyilvánvaló, hogy a prizmatikusnak tartott mederszelvény Dh értékkel való lesüllyesztése a vízhozamgörbe azonos Dh értékű függőleges, negatív irányú elcsúsztatását eredményezi. Az eredeti, konstansnak minősíthető I] esésnek hirtelen I2 értékre való változása pedig a görbének

szerinti torzításával, azaz a görbe elfordulásával jár (II.-20. ábra). A hirtelen mederváltozásokat okozó mesterséges beavatkozások során sem lehet azonban prizmatikus medermélyítést, illetve egyértelműen, csak esésváltozást kialakítani. Az említett görbe módosulások tehát mindenképen csak távolról jellemzik a valóságos, a kizárólagosan csak mérési pontok alapján megrajzolható, a hirtelen változás előtti és utáni állapotra jellemző két görbe egymáshoz viszonyított helyzetét.

A hirtelen mederváltozásnak azonban lehetnek természetes okai is. Ezekben az esetekben a fölrakott pontok halmaza és a pontok mellé írott dátumok a hirtelen mederváltozást egyértelműen mutatják, de a mesterséges beavatkozást, mederrendezést, műtárgyépítést a tények cáfolják. Ilyen esetben a mozgó víz kinetikus energiája okozott hirtelen mederváltozást, amely gyakorlatilag minden esetben árvíz levonulásához köthető. Ilyen esetben tehát az időrendben első vízhozamgörbét jellemző legfrissebb ti mérési időpont és a második görbét jellemző legrégebbi t2 mérés időpontja közötti időszakban levonuló árvíz okozta a mederváltozást. Ez a T időpont az észlelt, regisztrált vízállásadatok alapján egyértelműen rögzíthető.

A rendkívüli árvizek során nagy sebességgel mozgó nagy víztömegek kinetikus energiája jelentős eróziós munkával jár. Ezen erózió kialakulhat a mérceszelvény sza71