Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
bályozó szakaszában, a meder mélyítésével. Más esetben, a patak alsóbb részén telepített vízmérce kisesésű szabályozó szakaszán az árvíz során a felső szakaszon erodált hordalékot az itt lelassuló víz lerakja. Nagyobb folyók esetében pedig még a legutóbbi időkben is előfordult, hogy a középszakasz jellegű folyónak a mérceszelvény alatt kialakult „túlfejlett kanyarját” a rendkívüli árvíz átvágta. Ennek következtében a mérce szelvényében a „szabályozó szakasz” esése hirtelen többszörösére növekedett és így a vízhozamgörbe elfordult. Ez a folyamat módosította a Heraád Hidasnémeti vízmércéjének 1954-ig stabil vízhozamgörbéjét, amelyet fejezetünkhöz csatolt példákban mutatunk be részletesen. A hirtelen mederváltozásnak megfelelő két vízhozamgörbe megszerkesztését megkönnyíti, ha a táblázatnak megfelelően (lásd: II.-I. számú melléklet) nyilvántartott mérési eredmények ponthalmazát a szerkesztő mérnök maga rakja föl a milliméterpapírra, illetve a számítógéppel való fölrakást személyesen végzi. Ilyen esetben ugyanis, amikor időrendi sorrendben kerülnek a mérési pontok a papírra, illetve előzetesen a képernyőre, a fölrakás során közvetlenül lehet észlelni, hogy a határozott görbét kirajzoló pontok a változás időpontja után más görbét követnek. Ennek észlelése a kérdéses hirtelen változás időintervallumának rögzítését megkönnyíti. A változás okának és időpontjának azonosítása után az előzetesen ceruzával fölrakott mérési pontokat két különböző színű tollal véglegesítjük, aszerint, hogy a megfelelő mérést a hirtelen változás előtt, vagy' azt követően végezték. így a két görbét a görbék tűrési sávjainak burkolóit egyértelműen, gyorsan lehet megrajzolni. A két görbe megrajzolása után az egyes vízhozamgörbéket érvényességi időtartományuk egyértelmű megjelölésével kell azonosítani. A változás előtti Q = F](H) görbe azonosítója a kérdéses T időpontot megelőző időszak jele, azaz a megfelelő görbére írott dátumot a kötőjel megelőzi. A második, a változás utáni időszakra érvényes Q = F2(H) görbét pedig a T dátum és a dátumot követő kötőjel azonosítja. (II.-20. ábra) A H(t) -> Q(t) illetve Q(t) = A|H(t)| (4.28) vízhozam-transzformációt ebben az esetben tehát két vízhozamgörbe szolgáltatja azaz f,[H(t)]ha ha t<T Q(t) = A{H(t)} = (4.49) f2[H(t)] ha t;>T Megjegyezzük, hogy kivételes esetekben egynél több hirtelen mederváltozás is jellemezheti a vízállás-vízhozam transzformációt. Ilyen esetben az említett módon, a hitelesítési mérések pontjainak időrend szerinti fölrakása során a hirtelen változások időpontjai fölfedezhetők. Természetesen e hirtelen változások indítékainak a pontos földerítése hatványozottan szükséges 72
