Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
görbének mindenképpen alulról homorúnak kell lennie. A megrajzolt vonal görbülete hullámteret elérő vízállás környezetében általában megnövekedik és e szint fölött a görbe laposabb lesz. Kivétel azonban itt is akadhat: sűrű erdővel borított hullámtérre kilépő, vagy ilyen szigetet elöntő víz sebessége annyira lelassulhat, hogy a vízszállítást a hullámtérre kilépő vizek alig növelik. Viszonylag nagyobb híd szelvénye fölött elhelyezett vízmérce vízhozam görbéjének íve pedig éppen az árvízi hozamoknál viszonylag meredekebb. hiszen a hídszelvényben a parti pillérek a víz szétterülésének Útját állják és ezért e szint fölött az átfolyási keresztmetszet növekedésének üteme kisebb mint az alacsonyabb vízállás tartományban. Végül előfordulhat, hogy szűkszelvényű híd fölötti „szabad szelvényű” vízmérce esetében, a fölrakott pontok inflexiós görbét rajzolnak. A vízhozamgörbét a kis és középvizek tartományában a „szabályozó szakasz” hidraulikai viszonyai, a Chézy képlet formai jellegének megfelelően alakítják, az árvízhozamok azonban a szűk hídszelvényben már nyomás alatt átömölve e „szabályozó, (kontroll) szelvény” hidraulikai viszonyainak megfelelően alulról domború görbét követő vízállásokat alakítanak ki. A ponthalmaz által eleve megrajzolt, „a szabályozó, kontroll elemek” szerint alakuló görbét könnyű szabad kézzel, esetleg élére állított, meghajlított vonalzó mellett meghúzni. Az így szerkesztett vízhozamgörbe akkor tekinthető teljes értékűnek, és a vízhozamidősor elő állítására, azaz a vízállásidősor-vízhozamidősor H(l)^Q(t) illetve Q(t) = A{H(t)j (4.28) transzformáció meghatározására alkalmasnak, ha a pontok közé behúzott kiegyenlítő görbétől legtávolabb lévő pont mért Qmért vízhozam értéke és az azonos vízállásnak megfelelő, a görbéről leolvasott Q(H) vízhozam közötti AQ különbség abszolút értéke a görbéről leolvasott Q(H) vízhozamnak a 10%-a alatt marad. E hibahatár a szabványok előírásai szerint végrehajtott hitelesítési mérések 5%-os hibahatárának a kétszerese, tehát nem túlságosan szigorú követelmény. Ezen ellenőrzési föladat megkönnyítésére, és az eredményül kapott vízhozamgörbe megbízhatóságának illusztrálására a pozitív és negatív 10%-os eltérést határoló tűrési sávot jelölő két segédgörbét is célszerű megrajzolni. Az egyes i sorszámú pontok Qmért>i mért és a méréskor észlelt H, vízálláshoz tartozó, a megrajzolt vízhozamgörbéről leolvasott Q(H,) vízhozam értékek közötti különbségek négyzeteinek átlagából számított n „szórás-négyzettel” a görbe megbízhatóságát numerikusán is jellemezhetjük, ahol n a görbe szerkesztésénél fölhasznált hitelesítési méréseknek megfelelő pontok száma. 67
