Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
Kézi szerkesztésnél mindennemű numerikus számítás alkalmazása nyilvánvalóan tilos, hiszen a szabadszelvényű vízmérce „szabályozó, (kontroll) szakaszának” minden hidraulikai eleme változik. Ezt a végtelen bonyolult kapcsolatot követő ponthalmaz matematikai formulába nem erőltethető, viszont a szabadkézi rajzoló kézmozgása, illetve az élére állított vonalzó rugalmas vonala a görbe folyamatos ívének megrajzolását biztosítja. A vízhozamgörbe számítógépi szerkesztésénél, a csak számítógéppel kidolgozható, és általánosnak minősíthető transzformációk progamjainak összeállitásánál, a vízhozamgörbe nagyvízi szakaszának gépi extrapolálásánál a görbe megrajzolását is numerizálni kell. Ezen föladat megfogalmazásánál mindazokat a szempontokat interaktív módon érvényesíteni kell, amelyeket a görbe kézzel való meghúzásánál figyelembe veszünk. Tehát a numerikus eszközök alkalmazásánál nem a kézi munkát helyettesítjük matematikai módszerekkel, például lineáris, vagy polinomiális regresszió számítással, hanem ellenkezőleg, a kézi szerkesztésnél figyelembe vehető módszereket kell, általában több lépcsőben, bonyolult módon, a legkisebb négyzetek elvének a komplex alkalmazásával algoritmizálni. 4.2.2.3.1 A vízhozamgörbe megszerkesztése szabad szelvényben telepüett vízmérce állomáson, stabil szabályozó szakasz esetén A szabad szelvénybe telepített vízmérce-állomások többségénél a koordinátarendszerbe fölrakott hitelesítési vízhozamméréseknek megfelelő pontok együttese olyan mértékben szóródó ponthalmazt alkot, amelynek kiegyenlítő görbéjétől az egyes mérési pontok a megrajzolt tűrési sávokat messze elhagyják. Ilyen esetben ezen kiegyenlítő görbét meghúzni, illetve bármilyen statisztikai kiegyenlítéssel megszerkeszteni nem szabad. A vízállás és a vízhozam valószínűségi változói közötti kapcsolatot ugyanis a mérceállomás szabályozó szelvénye, illetve szakasza determinálja és a vízhozamgörbe megszerkesztésénél, illetve a vízállás-idősor, vízhozam-idősor transzformáció meghatározásánál ezen determinisztikus kapcsolat meghatározása a föladat. A transzformáció meghatározásánál az eredmények numerikus értékét terhelő mérési hibák mellett az összefüggések bizonytalanságait a kapcsolatok fizikai elemzésével kell kiküszöbölnünk. Amennyiben tehát csak néhány izolált pont található a á 10%-os tűrési sávon kivül ezen pontok adatait valószínűleg durva mérési, észlelési hibák terhelik. Ezen hibákat azonban, az eredeti mérési jegyzőkönyv adatainak elemzésével föl kell tárni. A mérési jegyzőkönyvben föl kell tüntetni a mérés külső körülményeit, amiből utólag is megítélhető, hogy a hibás mérések oka esetleg a rendkívüli kemény időjárás lehetett. A jegyzőkönyvből az is kiderülhet, hogy a régebben a nemzetközi szabványok bevezetése előtt végzett mérés során esetleg kevés függélyben mértek, illetve az egyes pontokban sebességeket túlságosan rövid ideig mérték. A számítógépes mérési jegyzőkönyv-földolgozás bevezetése előtt a vízhozamok kézi számítását viszonylag nagy szubjektív bizonytalanság terhelte. Célszerű tehát a régi jegyzőkönyvek adatainak amúgy is célszerű számítógépi archiválása után az egzakt gépi számításokkal ellen68
