Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
mert a 2h az L értékhez képest elhanyagolhatóan kicsiny. Mivel a természetes szelvények területe a h vízmélységgel legalább lineárisan növekedik, a szabad szelvények vízhozamgörbéje is Q = f(H)«C-H" ahol n>l (4.45) alulról homorú hatványfüggvényt közelít. A Chézy képlet igen laza közelítő jellegét ismételten hangsúlyozzuk: a képletben szereplő geometriai elemek, szelvényterület, hidraulikus sugár, hidraulikai paraméterek, medersúrlódás, permanens esés a természetes vízfolyás „szabályozó szakaszának” minden szelvényében más és más. Mivel a Chézy képlet a prizmatikus mederben kialakuló permanens, uniform szabadfelszínű vízmozgás leírására alkalmas, a természetes vízfolyás pontról pontra változó szelvényű medrében a természetes, nem permanens vízmozgás jellemzésére csak nagyon távoli közelítésként vehető figyelembe. A fölsorolt meggondolások alapján tehát a megadott módon ceruzával fölrajzolt ponthalmaz által kijelölt görbe alakját és nem numerikus értékeit lehet ezen hidraulikai meggondolásokkal ellenőrizni, illetve a szabályozó szelvény, vagy szakaszjellegével azonosítani. 4.2.2.3 A vízállás-vízhozam transzformáció szabad szelvényben telepített vízmérce esetén A továbbiakban, a régi szóhasználatnak megfelelően, azokat a vízmérce állomásokat, amelyekhez szabályozó szelvény nem tartozik, amelyek vízállás-vízhozam viszonyait a vízfolyásnak nyílt szelvényű szakaszának hidraulikai jellemzői szabályozzák, szabad szelvényben telepített vízmércéknek nevezzük. A statisztikai vizsgálatokhoz szükséges hosszúságú észlelési adatsorral rendelkező vízmércék legtöbbjét szabad szelvénybe telepítették, ahol a vízállás vízhozam viszonyokat a mérceszelvény vízfolyás-szakaszának és magának a vízjárásnak a hidraulikai mutatói szabályozzák. A „szabályozó szakasz” bizonytalan és a vízfolyásszakasz mentén pontról pontra változó jellege valamint a természetes vízjárás időben szüntelenül változó, nem permanens volta miatt csak különleges körülmények között rajzolják ki egyértelműen az évtizedeken át rendszeresen végzett vízhozammérések eredményeit ábrázoló fölrakott pontok a keresett Q = f(H) (4.29) egyértékű görbéjét. Erre elsősorban viszonylag nagyesésű, stabil medrű, eróziótól, föl- iszapolódástól teljesen mentes folyószakasz vízmércéjénél számíthatunk. Ilyen kedvező esetben a hitelesítési mérések mindegyikét ábrázoló valamennyi fölrakott adatpár ponthalmaza a megszerkesztendő görbét egyértelműen megformálja. A görbe megrajzolásánál figyelembe kell venni a mérceszelvény közvetlen környezetének sajátosságait. E 66
