Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
A vízjárás strukturált sztochasztikus folyamatának Cramér-I eadbetter féle metszek módszerrel történő elemzésénél a hidrológiában használt valószínűségi változók IL-XIL táblázat: A Cramér-Leadbetter féle föltételes valószínűségi változó Az évi maximumok Az évi összegek | n(Dt): a Dt naptári időszakon, éven, évszakon belüli metszékek, azaz árhullámok, illetve vízhiányos időszakok száma | it,: a lokális hegymeneti kirándulásnak, azaz árhullámnak a hossza X ™ax : az évi leghosszabb összefüggő árhullám időtartama £xh : az árhullámok év hosszának, azaz az árvízi elöntések időtartamainak évi összege 1 Tv: a lokális vőlgybeli kirándulás, azaz a lokális relatív vízhiányos időszak hossza X ™ax : az évi leghosszabb összefüggő vízhiányos időszak hossza X Tv : a vízhiányos időév szakok hosszainak évi ősszege Cw'. a lokális „hegycsúcs” magassága, azaz a lokális árhullám tetőző vízállása, vagy vízhozama NQ: az évi maximális vízhozam, vagy NH: az évi maximális vízállás 5™*: a lokális maximális „völgy-mélység”, I azaz a Qi = y metszékszint és a lokális mini- | mális vízhozam vagy vízállás különbsége KQ: az évi minimális vízhozam vagy KH: az évi minimális vízállás Vh: a lokális „hegy” lemetszett területe, azaz a lokális árhullám víztömege, illetve töltésterhelése V™1* : az évi legnagyobb összefüggő árhullám víztömege, illetve töltésterhelése Y Vh : a Qi = y szintet év meghaladó árhullámok szint fölötti évi összege Vv: a lokális „völgy” lemetszett területe, azaz a lokális vízhiányos időszak hiányzó vízmennyisége Vvmax : az évi legnagyobb összefüggő vízhiány hiányzó víztömege S Vv : a Qi = y vízigény év esetén a hiányzó víztömegek évi összege Vv: a lokális völgy lemetszett területe, azaz a lokális vízhiány tömege V““ : a legnagyobb összefüggő vízhiány víztömege ^ Vv : adott Q, vízigény esetén az évi vízhiányok összege max 4.S.2.2 A vízjárás elemeinek statisztikai vizsgálata A vízjárás sztochasztikus folyamatának jellemzésének matematikai módszerei, amint azt az előzőekben részleteztük, tökéletes összhangban van a hidrológiai, vízgazdálkodási gyakorlat igényeivel, illetve empirikusan kialakult módszereivel. A vízhozam idősorok metszékmódszerrel meghatározott valószínűségi változóinak eloszlásfüggvényei amellett, hogy a vízjárás strukturált sztochasztikus folyamatát jellemzik, a vízgazdálkodási feladatok műszaki megoldásaihoz, a vízépítési művek méretezéséhez, az 307
