Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
naptári időpont függő autókorrelációs vizsgálatok) rendelkezésünkre állnak. Az időegység további hosszabbításával az éves periódus hatása megszűnik, és az idősor éves elemei közötti kapcsolat vizsgálatával a felszíni és felszín alatti tározódás hatását mutató belső kapcsolatok, valamint globális éghajlati változásokra, trendekre és több éves periodikus folyamatokra utaló összefüggések is föltárhatok. A vízjárás folyamatainak a vizsgálatánál tehát döntő szerepe van az időegységek megválasztásának. A legtöbb esetben megfelelő hosszúságú időegység megválasztásával a 4.294 összefüggés szerint az adatok közötti függetlenség is biztosítható. Az időintervallum hosszának növelésével azonban a vízjárás hidromechanikai szerkezetének a követése, azaz a vízjárás strukturált sztochasztikus folyamatának a jellemzése már nem lehetséges 4.5.2.1 A bonyolult sztochasztikus folyamatok vizsgálata Cramér-Leadbetter „metszők (crossing)”módszerével és a vízjárás strukturált sztochasztikus folyamata A vizsgálat kulcskérdése változatlanul az időegységek olyan megválasztása, amely a jellemző mutatóknak a valószínűségelméleti elemzéséhez szükséges függetlenségi föltételeket biztosítja, de ugyanakkor jól jellemzi a vízjárás folyamata szerkezetét is E kettős probléma megoldására kiválóan alkalmas a Cramér-Leadbetter féle „metszék (crossing)” módszer, amelyet szerzőik a „bonyolult sztochasztikus folyamatok” valószínűségelméleti vizsgálatára vezettek be A természetes időjárási, vízjárási események Q(t) sztochasztikus folyamata idősorának, egyetlen észlelt realizációját ábrázoló görbét valamilyen Qi =y (4.296) szintű vízszintes egyenessel elmetsszük. Ezen vízszintes metszéknek és a Q(t) folyamat görbéjének metszéspontjai a T teljes időtartományt egyenlőtlen, de alternáló jellegű dt időszakokra osztják. Ezen időszakok jellegének megfogalmazása végett Cramér és Leadbetter előbb a „fölmetszés” és „lemetszés” fogalmát definiálta. „Fölmetszésnek” azon tk pontbeli metszések minősülnek amelyek esetében Q(tk -0)<Qj = y és Q(tk+0)>Qi =y Ugyanígy a „lemetszést” a Q(tk -0)>Qj =y és Q(tk+0)<Q,=y (4.297) összefüggések definiáljál;. 302
