Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.1 A VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA ÉS MÉRÉSE

hídról, vagy esetleg vízben állva.(II.-9. ábra) Nagyobb vízfolyásokon a mérést, a kifeszített szelvénykötél mellett hordozható csónakról végezzük, a mederfenékhez rögzített, vezetősínnel ellátott szondarúdon leeresztett műszerrel, hogy a szelvényre merőleges sebességkomponenst mérjük. Nagy folyó esetén a mérés hajóról történik és mind a szelvény-fölvételnél, mind a fiiggélysebességek mérésénél a hajó helyzetét és így magát a keresztszelvényt, függélyek pozicionálását sugárzástechnikával dolgozó automaták végzik. Ez az automatizálás már odáig fejlődött, hogy az elektronikusan rögzített adatokat a műszerek közvetlen kapcsolat útján („on line”) számítógépbe továbbítják és a számítógép az adatokat tárolva azonnal, („real time”) az eredményeket is számolja és a mérést magát úgy irányítja, hogy a nemzetközi szabványnak a mérés eleget tegyen. A nagy folyók vízhozamának az ilyen utón történő megmérése tehát ma már az elektronikus méréstechnika egyik megoldott rutinfeladata.

Áthidalásról történő vízhozammérés

(H. Darcy et H. Bazin: Recherces experimentales sur l'ecoulement de l'cau dous les

canaux decouverts)

11,-9. ábra

A szárnymérés alkalmazásának problémái a legkisebb vízfolyások kis vízhozamainál jelentkeznek. Könnyű rögzíteni azokat a minimális méreteket amelyek mellett a sebességmérő szárny még alkalmazható. Mivel a szabványos sebességmérő szárny átmérője 12 cm az előirt 5 függélyben a sebességmérés csak 60 cm-nél szélesebb mederben biztosítható. Hasonlóképpen a fuggélyenkénti 5 pontbeli mérés csak 60 cm-es

25