Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

2.1 Meri tőedény es módszer

Az Országos Meteorológiai Szolgálat /OMSZ/ alkalmazza a merítőedényes módszert, amelynek az a lényege, hogy egy megfelelően méretezett kis edénykével. (17. ábra) és egy Piche-féle párolgásmérő csővel végezhető el a víznívó állásának megállapítása. A mérést úgy végezzük, hogy először a merítőedény zárócsavarját megnyitjuk, majd nyitott állapotban ráhelyezzük a kádban levő fix pontra. Rövid idő múlva az edénykében is kialakul az a víznívó, amely a kád pillanatnyi állapotára jellemző. Ebben a nyugalmi helyzetben a csavar segítségével zárjuk az edénykét, majd leemelve a fix pontról a vizet a Piche-féle csőbe átöntjük, amely most már tizedmilliméterekben mutatja a ()-ponl feletti víznívót. Az egymást követő méréseknél egy csökkenő számsort kapunk, ahol mindig a két egymás melletti számérték különbsége, adja az időközben elpárolgott vízmillimétereket. A napi párolgás értékét a csapadékméréshez hasonlóan 7 órától a másnapi 7 óráig számítjuk.

Minthogy a kádakban felső határpont nincs bejelölve, ezért a feltöltéskor az úgynevezett induló szintet is ezzel a módszerrel kell megmérni, és a kapott számérték lesz a kiindulási alap a következő mérésnél. Ezekhez a számokhoz mindig jelet (x) teszünk és abból tudjuk később is ellenőrizni a feltöltés megtörténtét, valamint annak mértékét.

Az elmondottakból kitűnik, hogy itt tulajdonképpen folyamatos vízegyenleg számítás folyik, figyelembe véve az esetleg közben hulló csapadékot is, amelyet szintén feltöltésnek tekintünk.

17. ábra Merítőedény a párolgásmérő kádakhoz

67