Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

3./ Elektromos érzékelő

A fejlett elektronikus technika is alkalmazható ezen pontosságok elérésére. A csapadékmérésnél is alkalmazott elv szerint a pontosságot a párolgásmérő kád felületének 1/1000-nyi felületű üveghengerből pótoljuk a kádból elpárolgott vizet. A vízfelszín rögzített szintjének elérését, az ezen a szinten rögzített, elektronikus relével kapcsolt, elektródán át rövidre zárt áramkör fény. vagy hangjellel jelzi. Az üveghengeren leolvasott 1 cm-nyi vízoszlop az ezerszeres kádfelület 0,01 mm szint változásának felel meg.

3.1.3.1.2 Párolgásmém műszerek összehasonlítása

A Wild és Piche párolgásmérők a kádakhoz viszonyítva kevésbé közelítik meg a természetes szabadvizfelszíni párolgás értékét. Ezért a továbbiakban csak az egyes kádtípusok összehasonlításai szerepelnek.

Az országos párolgásmérő kádhálózat első eredményei címmel megjelent (1965) kiadványban részletes értékelését találhatjuk az 1958-63. évi hazai kádpárolgás mért adatainak. Ugyanebből a tanulmányból kitűnik az is hogy hazai viszonyok között:- az „A" típusú kád kereken 20%-kal párologtat többet mint az „U” típusú- az „A” és „GGI-3000” típusok között hosszú idő átlagában nincs jelentős különbség

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes típusokon mért párolgások különbségei a tengerszint feletti magasság és az évszakok függvényében is változnak. Az évi összegek tekintetében az alábbi I. táblázat szolgáltat összefüggéseket az egyes kádak párolgási arányai alapján:

1. táblázat: Kádtípusok párolgási arányai

Pestszentlőrinc

Mátraszentlászló

PA:Pu

P i'rt'ii: Px i

PA:Pu

Píron Pi;

1961. V.-XI.

1.18

1.20

1.02

1.09

1962. V.-XI.

1.19

1.26

1.15

1.09

1963. V.-XI.

1.19

1.13

1.19

1,05

Átlag:

1.19

1,20

1.12

1.08

A kiválasztott két mérőállomás jól reprezentálja a magyarországi hegy és síkvidéki párolgást. Részletesebb vizsgálatok eredményeit szemlélteti a 18. ábra.

68