Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK

A vízgyűjtők felszínén összegyülekező víz mozgását meghatározó peremfeltételek geometriai adatait, a legrészletesebb fölvételt is nagyon nehéz geometriai sémákba szorítani. A gépi számítástechnika, a távérzékelés és a földrajzi információs rendsze­rek. valamint a helyszínen telepített regisztráló műszerek sorozata által gyűjtött adat­halmazok segítségével ugyan újabb és újabb kísérleti vizsgálatok indulnak (lásd; Plate 1994) a geometriai semalizálás módszereinek a víz összegyülekezési folyamataira való kiterjesztésére is. de ezek a kísérletek c jegyzet írásakor még kezdeti szakaszukban vannak. 2.1.3.3 A vízjárás vizsgálata hidrológiai modellezéssel A geometriailag nem sematizálható környezetben lezajló víz.járási folyamatok vizs­gálata során magát a megfigyelt adatok közötti numerikus kapcsolatot sematizáljuk, tesszük a számítástechnika számára kezelhetővé. Az egyszerű, néhány logikus feltételt kielégítő, numerikus számítási sémákat a lezajlott, megfigyelt folyamatokkal végrehaj­tott számítások eredményei alapján „illesztjük”, azaz a sémák paramétereit a megfi­gyelt folyamatok észlelt adatai alapján, utólag becsüljük, oly módon, hogy a sematikus összefüggések a valóságot tükrözzék, majd az. újabban észlelt adatokkal a sémák becs­lési pontosságát ellenőrizzük, a sémát igazoljuk. ..verifikáljuk". Ezek a sematizált számítási módszerek egyébként igen egyszerű hidraulikai rend­szerek közvetlen leírását is szolgáltatják. Ez. a hidraulikai analógia tehát ezen igen egy­szerű fizikai rendszerek és a vizsgált vízfolyás végtelenül összetett geometriai rendszere között teremt formális kapcsolatot. Ezt a hidraulikai rendszert hidrológiai modellnek, magát a műveletsorozatot hidrológiai modellezésnek nevezzük. Például a vízfolyások kisvízhozamait végtelenül bonyolult, és gyakorlatilag föl sem tárható felszín alatti víztartó rétegek, a vízfolyás medre által megcsapolt talajvíz, a fel­színre fakadó források együttese táplálja. Csapadékmentes időszakban a vízfolyás kis- vizc ezt a bony olult vízrendszer vízkészletét csapolja meg. fogyasztja, aminek következ­tében ezen kisvizek hozama az. időben csökken. E csökkenés időbeni folyamatát, a köz­vetlen tapasztalat alapján negatív exponenciális függvénnyel lehel egyszerűen leírni. A vízhozamok időbeni alakulásának függvényének ilyen numerikus semalizálása a végte­lenül bonyolult rendszer és egy olyan egyszerű prizmatikus tartály között teremt kap­csolatot. amely tartálynak a vízoszlop nyomása és a tartályból nyíló, porózus anyaggal töltött csövön át kifoly ó víz hozama között lineáris a kapcsolat Tehát a kérdéses vízfo­lyás kisvizcit szolgáltató, ismeretlen és végtelenül bonyolult hidrogeológiai rendszert ebben az esetben egyetlen, úgynevezett „lineáris tározó” modellezi. E példaként idézett modellt, a vízfolyások kisvízhozamainak a tárgyalásánál részletezzük, a többi, a felszíni vizek összegyülekezésre. az árhullámok levonulására, illetve a kisvizek vízfolyás hosz- sza menti alakulására vonatkozó modellekkel együtt. 40

Next

/
Thumbnails
Contents