Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK
A hidrológiai modellek fizikai, hidraulikai szerkezete és a peremfeltételek geometriai elemei között tehát csak az észlelt adatok közötti kapcsolatot leíró numerikus számítási eljáráson keresztül van kapcsolat, közöltük még sematizált jellegű formai, geometriai hasonlóság sincs. Végeredményben tehát a vízfolyások vízjárásának folyamata olyan véletlen, stochasztikus folyamat, amelynek szerkezete, struktúrája van (Szöllősi Nagy. 1974). A véletlen jelleget a kezdeti feltételeknek, a vízjárási folyamatot elindító csapadékfolyamatnak teljesen véletlen jellege határozza meg. a folyamat szerkezetét pedig az időben többé-kevésbé állandó peremfeltételek szabályozzák, amelyek hidraulikai sémákkal, vagy hidrológiai modellezéssel jellemezhetők. A sematizált kapcsolatokat, amelyek a végtelenül bonyolult, de időben állandónak tekintett peremfeltételeket rögzítik, és amelyek ilyen egyszerű modellekkel jellemzik a természet végtelen bonyolult rendszereit. időinvariáns függvényeknek is nevezik. A vízfolyások vízjárásának 4 időinvariáns függvénye, a megfelelő modellek és a stochasztikus folyamatok elemzési módszereinek az együttese a numerikus hidrológia alapja 2.1.3.4 A vízjárást jellemző véletlen folyamatok elemzése A csapadékjárás teljesen véletlen folyamatát csak a véletlen matematikájával, a valószínűség számítással, annak sztochasztikus folyamatok nevű fejezetének eszközeivel elemezhetjük. A vízjárás folyamatának elemzésére viszont a leírtak alapján két üt kínálkozik: A hidrológiai modellezésen alapuló leíró módszerek, amelyek alkalmazása során a megfigyelt jelenségek elemzésével a vízjárási folyamatot a csapadékjárás folyamatára vetítjük vissza és ezt követően a csapadékjárás véletlen folyamatát elemezve lehet a vízjárási folyamatok elemeit valószínűségelméleti mutatókkal jellemezni. Ez a befejező lépés, amely igen bonyolult számításokat igényel, nem kerülhető meg. hiszen a csapadékjárás véletlen folyamata által generált vízjárás mindenképpen véletlen jellegű. A vízjárás véletlen folyamatának közvetlen valószínűségelméleti elemzése a másik út. ami a gyakorlati műszaki feladatok megoldását szolgálja. Valamely vízfolyás vízjárásának véletlen folyamatát leíró vízhozamok idősora, azaz a vizsgált szelvényen másodpercenként átömlő vizek időfüggvénye azonban a peremfeltételek megszabta struktúrát igen élesen tükrözi. Ennek következtében ez a pozitív értékek időbeni változását leíró függvény egyes elemei, ellentétben a csapadékfolyamattal, nem egymástól független értékek véletlen egymásutánja. Az 5. ábrán bemutatott, a Hernád folyó Hidasnémeti szelvényében 1983-ban regisztrált vízhozamoknak az ábrájából nyilvánvalóan látszik, hogy a május 12-ei árhullám tetőző vízhozamát nem követheti azonnal az május 27-ei kis vízhozam. Előbb az árhullámnak, amit nyilvánvalóan valamilyen nagy esőzés vál41
