Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK
csak a Föld légköri szférájának külső fclülctcrc érvényes: a légkör véletlen jelleggel elhelyezkedő felhőiről ezen sugárzási energiának jelentős, de a felhők v életlen elhc- Ivezkcdésétől függő része visszaverődik a világűrbe, növelvén az entrópiát. Végeredményben tehát az időjárási, csapadékképződési folyamatokat generáló sugárzás folyamata maga is véletlen folyamat. Ennek megfelelően a csapadékképződés mechanikai folyamata, amelyet ezen véletlen folyamat generál és amelynek alakulását szabályozó, a mozgó légtömeg pályáját és hőmérsékleti v iszonyait irányító peremfeltételek maguk is véletlen folyamatok elemei, teljes mértékben véletlen, sztochasztikus jellegű. 2.1.3.1 A vízjárás folyamatának strukturált sztochasztikus jellege Az alapvetően sztochasztikus csapadékfolyamat által gerjesztett vízjárási folyamatok tehát nyilvánvalóan maguk is sztochasztikus, véletlen folyamatok Ezek alakulását azonban időben viszonylag állandó peremfeltételek alakítják. A vizsgált vízfolyás vízgyűjtőjének hegy és domboldalain lefelé haladó vízrészecskék irányát, sebességét e domb- és hegyoldalak geometriája szabja meg. Ezeknek a geometriai elemeknek a száma azonban végtelen sok. és az elemek közötti kapcsolatok nem egyszerűsíthetek Tehát bármely pontról elinduló vízrészecske útja ..a priori" mechanikai számításokkal ki nem jelölhető. Kicsit jobb a helyzet a vízfolyások medrében folyó v íz esetében. A gyakorlatilag egy dimenziós mozgást végző víz irány- és sebességv iszonyait a meder geometriai viszonyai határozzák meg. A kellő sűrűséggel fölmért keresztszelvények közötti medersza- kaszokat a két határoló keresztszelvénnyel határolt csonka kúppal egyszerűsíthetjük és az így rögzített peremfeltételek mellett a mozgásegyenletek, fiktív, vagy észlelt kezdeti feltételek bevezetése után ..a priori" is számíthatók. 2.1.3.2 A vízjárás hidraulikai jellemzése a peremfeltételek geometriai sema- tizálásával Az ember logikus gondolkodásának altalános alapja, az elegendő okság elve természetesen érvényes: a peremfeltételek végtelen összetett volta miatt ugyan ezek az okokozati összefüggések eleve. ..a priori" meg nem határozhatók, de a lezajlott, ezen oksági tényezők szerint alakult foly amatok megfigyelt jellemzői alapján ezen folyamatok ..a posteriori", utólag elemezhetők. Az utólagos elemzés sem terjedhet ki természetesen a foly amatot alakító peremfeltételek v égtelen sok tényezőjére. Egyes esetekben azonban ezek a tényezők, megfelelő egyszerűsítések árán geometriai sémákba tömöríthetők: például a folyószakaszok fölmért, poligonnal körülhatárolt szelvények közötti csonka kúppal sematizálhatok és ezáltal a hidraulika eszközeivel kezelhetők Ezt az eljárást hidraulikai sematizálást köv ető hidraulikai elemzésnek nev ezhetjük. 39
