Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK

vízmennyiség felel meg. A Duna vízhozama, azaz a folyószakaszba Budapestnél 1 másodperc alatt belépő vízmennyiség kisvíz idején körülbelül 1000 mVs. Ez egy nap alatt

1000 ■ 60 ■ 60 • 24 = 86.4 • 10"

vízmennyiségnek felel meg. amelynek az 5'Mrát sem éri el az. előbb számított csapadékösszeg. (Kétségtelen, hogy egyes nagy záporok idején 60-80 mm. sőt ennél is több cső hullhat le. de ezen záporok csak igen kicsiny környezeten belül, a ..záporgóc" néhány knr-nVi környezetében érik cl ezt az értéket, ezért e hosszú Dunaszakasz szempontjából érdektelenek. A Duna felszínét terhelő záporgóc kialakulása esetén a Duna vízszintje, miként egy hatalmas csapadékmérőé ilyenkor a góc környezetében megemelkedik, de ez a vízszintemelkedés az alsóbb szelvényekben elenyészik, a folyó vízhozama pedig a mérési pontosság határán belül változatlan marad.

Hasonlóképpen a vízfelületek maximális napi párolgása, ami a 10 mm/nap értéket sem éri el. a vízfolyás-szakaszok vízháztartása szempontjából még inkább elhanyagolható. A Dunánál kisebb vízfolyásoknál a sokkal kisebb vízfelületek miatt a kérdéses arányok következtében ezek az. elhanyagolások még indokoltabbak. Végeredményben tehát a vízfolyásszakaszok általános vízháztartási egyenlete az alábbi képletre egyszerűsíthető:

Ilb +ZZIi+ZL + ZB-ZOk-IE = AS (2 12)

t 1 n I I I I T

Az. előzőekben már említettük, hogy a szárazságok kisvízhozamait a források vize. illetve a talajvizet megcsapoló mederszakaszokba beszivárgó vizek táplálják. A nagy csapadékok felszíni lefolyásából kialakult árhullámok vízhozamához képest azonban maguk a kisvízhozamok is nagyságrenddel kisebbek. Például a Duna maximális 10000 mVs árvízhozama és 1000 nvVs kisv ízi hozama között 1:10 az. arány , ugyanez az arányszám a Tisza alsó. Szolnok-Szeged-i szakaszán 1:50. a Rábánál, a Szamoson, a Sajón, a Felső-Tiszán 1:100. a Hcrnádon 1:200. a Marcalnál, a Maroson 1:300. a Körösökön 1:600. a Kapóson. Bódván. Zagyván. Berettyón 1:1000. a Krasznan 1:4000. Mivel cgy- egy vízfolyásszakaszon a mederbe beszivárgó víz a fölülről érkező kisv ízhozamnak töredéke, a v ízfolyásszakaszoknak árvíz idejére vonatkozó vízháztartást egyenletében a mederbe történő sziv árgás, illetv e az elszivárgás tagjai is clhagvandók:

Zl|, +IZI, +ZL-ZQk =AS (2.13)

I I n I T I

Ez az az alapösszefüggés, amely nek alapján a v ízfolyások mederszakaszai a patak (kis-vízfolyás), illetve folyó kategóriákba sorolhatók

Folyószakasz a vízfolyás azon szakasza amelynek árvizeit a szakaszhoz közvetlen

csatlakozó vízgyűjtő területek felszíni lefolyása nem módosítja: a Duna Magyarországi

szakaszának árvízhozamát a folyót szegély ező területekről, települések, városok, köztük