Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK

2.1.1.2 olyasok osztályozása vízháztartásuk jellege szerint

A természetes vízfolyások hidrológiai v iszonyainak tárgyalása során meg kell különböztetnünk a kisvízfolyásokat a fol\óktól, a domb- es hegyvidéki vízrendszereket a sík-vidéki, vagy belvízrendszerektől. Ezen vízrajzi fogalmak definiálásánál, a Meteorológiai Világszervezet (WMO. World Meteorological Organisation) ajánlására a vízház- tartási egyenlet fölírt összefüggéseit'használjuk föl.

A kisvízfolyás, vagy folyó megnevezés nyilván nem valamely vízfolyás egészére vonatkozik, hanem mindig valamely vízfolyás-szakaszra. Hiszen nyilvánvaló, hogy a Duna legfelső forrásvidékének vízfolyásai, a Brege. a Brigach már kisvízfolyásnak, pataknak minősül Ez a minősítés azonban nem lehet szubjektív, azaz ahogyan a patakra azt mondjuk, hogy az ..kis' -vizfolyás. a folyó akkor nyilvánvalóan „nagv" Mindössze csak azt kellene eldönteni, hogy hol kezdődik a nagy. Ez a megkülönböztetés azonban szubjektív, egyértelmű definíciót kell keresni Nem vezet célra más mennyiségi mutatók, vízgyűjtőterület nagy ságok, jellemző vízhozamértékek számszerű rögzítése sem. egyrészt c jelzők szubjektív volta, másrészt a számértékek földrajzi helytől ny ilv ánv alóan függő jellege miatt.

A WMO definíciójának alkalmazásához írjuk föl egy tetszőleges vizfolyásszakasz v í/háztartási egyenletét. A vízfolyásszakaszba a T időszak alatt belépő v izek a szakasz felső szelvényén át érkező h, v ízhozamoknak összegzett értekéből, a szakaszhoz csatlakozó n mellékvízfolyás El, v ízhozam összegeinek az összességéből, a vizfolyásszakasz- hoz. közvetlenül csatlakozó vízgyűjtő terület L felszíni lefolyásának összegéből, a vízfolyás-szakaszba beszivárgó B fölszín alatti vizekből, a vízfelületre hulló C csapadékból számíthatók. A rendszerből kilépő viza szakasza legalsó szelvényét elhagyó Qk vízhozamok összege, a vízfolyás felszínéről elpárolgó P v izek összege és a szakasz medréből elszivárgó E vizek összege. A v ífolyásszakaszban tárolt S v íz. megváltozását pedig a mederben mozgó víz. térfogatának változása adja. amelyet a mozgó v íz. felszínének, azaz ..vízállásának” v áltozásaként észlelhetünk:

III, +SSI, + IL + ZCs +vb--y p. vE = AS (2.11)

I I n I I I I I I I

Ezen összefüggésben, a v ízfolyás méretétől teljesen függetlenül a vízfolyás felületére hulló, illetv e onnan elpárolgó víz. menny isége az. összeg többi tagjának értékénél két nagyságrendben kisebb, ennek megfelelően elhagy ható.

Például a Duna Budapest - Mohács közötti szakaszának hossza löt) km. átlagos szélessége nem éri cl a 400 m-t. tehát felülete körülbelül 60 kor E felületre egy nap alatt maximálisan lehulló 20 mm csapadéknak tehát

£C's - 20-60 ■ HE = 1.2 • 10'

I nap