Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK

\

ahol. a már használt jelölések mellett:

Cssz - a szárazföldekre hulló csapadék Psz - az onnan elpárolgó víz S| - pedig a légkörben tárolt víz.

A szárazföldek összességére pedig nyilvánvalóan:

ICssz-IL0-IPsz = ASsz T T T 1

(2.X)

ahol a használt jelölések.

Ssz - pedig a szárazföldön. a felszínen és a felszín alatt tárolt vizet jelöli.

A vízháztartási egyenletet a hidrológia minden területén alapegyenletként alkalmazzuk, és gyakorlatilag is minden numerikus hidrológiái összefüggés, például vízkészletszámítás, árhullámelemzés, tározóméretezés, vízjáráselőrejelzés, stb e víz- háztartási alapegyenletre vezethető vissza. Ezért súlyos tévedés a vízháztartási egyenletet csak a természetes vízfolyások vízgyűjtőterületére vonatkozó változatra korlátozni.

Ezen kétségtelenül gyakran idézett és alkalmazott változata a vízháztartási egyenletnek a vízgyűjtőterületre T idő alatt hullott Cs csapadékmennyiség és a területet ugyanezen T idő alatt elhagyó P párolgás és L lefolyás különbségének és a területen tárolt S vízmennyiség T időszak alatti AS megváltozásának egyensúlyát rögzíti, azaz

j< /Sk

ZCs-ZP-ZL = ASlk (2.9)

T T T T

Sok esetben az. úgynevezett topográfiai vízgyűjtő terület, azaz a terület felszíni formái alapján megrajzolt felszíni vízválasztóval határolt terület az úgynevezett geológiai vízgyűjtő területtel nem egyezik meg: a talajba beszivárgód víz egy része Szk a felszín alatti földtani rétegződést követve szomszédos v ízgyűjtőkbe átszivárog. illetve e szomszédos területekről is érkezhet a felszín alatt Szh víz a vizsgált területegységbe. Ily en esetben a fenti összefüggést ezekkel az. értékekkel ki kell.egészíteni

ICs+ZSzh -IP-ZL-ZSzk =AS' (2.10)

I T T T X . X

Ugyancsak figyelembe kell venni a területre mesterségesen más területekről átveze- teff. vagy a területről máshová átjuttatott v ízmenny iségeket is.

A természetes vízgyűjtő területeken belül is elkülöníthetők részrendszerek. Például külön vízháztartási egyenlet írható föl a terület felszín alatti vizeire, amely alapján például a hasznosítható karszt-. illetve talajvízkészletek számíthatók. Ezeket a különleges eseteket az említett hidrológiai kérdések tárgyalásánál, mint a szükséges numerikus számítások alapjait, külön részletezzük.

30