Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK

energiái a nap hőenergiájából származnak és a mozgó víz. kinetikus energiája pedig a súrlódás során hőenergiává alakulva disszipációs energia formájában, növelve a környezet entrópiáját. Jiagyja cl a rendszert.

2.1.1.1 A vízháztartási egyenlet

Az anyagmegmaradásának törvényét a ..vá/megmaradás' elvévé egyszerűsítő alap- törvény inas szavakkal azt rögzíti, hogy a műszaki hidrológia pontossági követelményeinek határain belül és a vízgazdálkodási tevékenységnek megfelelő időszakra (azaz évezrdekre) korlátozva, a viz. földi körforgása során ..víz nem vész el és nem keletkezik"

Az egy es vízgazdálkodási tevékenység által érintett részrendszerre és T időszakra vonatkoztatva ez az ely az úgynevezett vi/há/tartási egyenlettel fogalmazható meg. A hidrológia ezen alaptörvénye azt rögzíti, hogy a kérdéses részrendszerbe A T időszak alatt belépő I (input) vízmennyiségek összegének és a részrendszert ugyanezen T időszak alatt elhagyó 0 (output) vízmennyiségek összegének a különbségével a részrendszerben tározoifö vízkészlet megváltozik, azaz

______

v

i - VQ = AS

= S(.:)-S(t,)

(2.5)

ahol: i; - i] = T

azaz t. a T időszak kezdő. t: pedig záró időpontja. A vízháztartási egyenletnek ez az. általános törvénye alkalmazható a v ízgazdálkodási tevékenység által érintett, illetve a hidrológiai elemzések során v izsgált bármely részrendszerre.

Például (Németh. 1959) fölírható ezen összefüggés a világ óceánra:

£Csn+vL„-ZP„=DS0 (2.6)

I T I 1

ahol:

Cs„ - az. óceánra hulló csapadék P„ - az. onnan elpárolgó v íz

L„ - az. szárazföldről az. óceánba ömlő lefolyás, a folyók szállította vízmennyiség S„ - pedig az óceánban tárolt víz.

Hasonló módon a földet körülvevő légkör egészére fölírható:

SP„+ZPS7-SCs„-ZCss/=ASi (2.7)

I T I —I. .

_____X—

2

9