Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
azonosság alapján minden, tetszőleges in. rr paraméterű N(m. a) normáleloszlás x független változóhoz tartozó függvényértékeit az m = 0. n = 1 paraméterű N((). 1) „standard normál eloszlásfüggvény"-nek független változóhoz tartozó függvényértékeivel azonosította. A 3.117 koordináta-transzformáción alapuló függvény transzformációt nevezik standardizálásnak. Az m = 0. rr = 1 paraméterű N(0. 1) „standard normál eloszlás" integrál formuláját hatványsorba fejtve Gauss függvény táblázatban adta közre a standard normál eloszlás függvényértékeit, amelyből a 3.117 koordináta transzformáció alapján tetszőleges m.cr paraméterű N(m. rr) normális eloszlásfüggvénynek a függvényértékei könnyen kiolvashatók. Meg kell jegyeznünk, hogy ma már minden számítógép, az igényesebb zsebszámológépek is. a N(m. rr) paraméterű normális eloszlásfüggvény függvényértékeit minden külön előzetes számítás, standardizá- lás. stb nélkül, a statisztikai minta alapján közvetlenül szolgáltatják. 3.2.11.2.2 A csapadékösszegek norma Utas vizsgálati módszerei Az évnél rövidebb időszakok a tény észidőszak, az. évszakok és különösen az egy es hónapok csapadékesemény einek a száma az év csapadékainak a számánál lényegesen kisebb. Ilyen esetben tehát a központi határeloszlás alap föltevése, azaz. hogy a vizsgált valószínűségi változó sok. egymástól független valószínűségi változó összege, nem feltétlenül teljesül. A normalitás alaphipotézisét azonban, különösen a tény észidőszak 120. az egy es évszakok 90 napos időegységére, eleve föladni nem érdemes A viszonylag kevesebb összetevő összegeként kapott csapadékösszegek statisztikai mintáinak empirikus paraméterei alapján számított normális eloszlásfüggvénynek és a statisztikai minta empirikus gyakorisági eloszlásának illeszkedését kell ellenőrizni. Az illeszkedés vizsgálatra rendelkezésünkre állnak a matematikai statisztika numerikus és grafikus illeszkedés vizsgálati módszerei. 3.2.11.2.2.1 A csapadékösszegek norma litás-vizsgálatának numerikus módszerei A numerikus illeszkedésvizsgálat egyik hatásos módszere a Kolmogorov függvényen alapuló, már említett, egymintás Szmirnov -Kolmogorov próba. Ennek lényege a számított eloszlás függvényt ábrázoló görbe és a gyakorisági eloszlás lépcsős vonala közötti maximális eltérés vizsgálata. Nyilván ez az a mutató, amely alapján, akár szubjektív módon is. eldöntjük, hogy a nagy számok Glivenko-Koroljuk tételének megfelelően az illeszkedés hipotézisét elfogadjuk-e vagy sem
