Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
adatpárokat ábrázoló pontokat a szemilogaritnnis papírra fölrakva c pontoknak egyenes körül kell szóródniuk. Amennyiben a fölrakott pontok egy irányban hajló görbét közelítenek a csapadékmentes időszakok valószínűsége exponenciális eloszlással nem jellemezhető és ennek megfelelően a csapadék jelenségek szama sem Poisson eloszlású. Ennek oka az alapjelenség függetlenségére vonatkozó alapfeltételnek a hibás volta. Meg kell jegyeznünk, hogy a csapadékok vonatkozásában az exponencialitást szinte minden esetben ez a grafikus eloszlás-lípus-vizsgálat igazolta. Az exponencialitás vizsgálat vázolt módjára elsősorban a csapadék által gerjesztett árhullámok vizsgálatánál van jelentősége (lásd 5.2.1 4 fejezetet), amikor a függetlenség alapföltételét a lefolyás, talajbeszív árgás. talajnedvesség és csapadék bonyolult összefüggései kétessé teszik, illetve cáfolják Meg kell. hogy jegyezzük, hogy a matematikai statisztika számos általánosan alkalmazható numerikus illeszkedés vizsgálati módszert is ismer (Khi-négyz.et próba, az egvmintás Szmirnov-Kolntogorov próba stb ). és az exponenciális eloszlás vizsgálatára külön exponencialitás vizsgálati eljárásokat is dolgoztak ki. (lásd Vincze: Matematikai statisztika, ipari alkalmazásokra). A mérnöki gyakorlat azonban a numerikus vizsgálatokkal teljesen egyenértékű grafikus illeszkedésvizsgálati módszereket, amelyek a numerikus módszerekkel együtt, könnyen gépcsíthetők. szívesebben alkalmazza. A napi észlelések adatai alapján a csapadék mentes időszakok meghatározásánál elméleti és gyakorlati problémát jeleni az egymást közvetlenül követő csapadékos napok ..közötti" időszakok számítása. Mivel a Poisson folyamat bevezetésének alapföltevése volt. hogy az időintervallumok n száma minden határon tűi nő. és így az. intervallumok nagysága minden határon túl csökken, azaz impulzus jellegű eseményfolyamattal közelítjük a véges időtartamú csapadékesemények folyamatát, az egymást követő csapadékos napok között 1 napos intervallumot kell föltételeznünk. Ennek megfelelően a csapadékos napok közötti csapadékmentes napok számát is egy nappal meg kell növelni. liogv az. impulzus szerűen jelentkező eseményeknek megfelelő eseménvmentes időszak hosszakat kapjuk. Ez az adatgyűjtési, illetve adat-meghatározási módszer azonban azzal jár. hogy az. így meghatározott t = 1 nap hosszúságú csapadék mentes időszakok száma a valóságos folyamatot nem jellemezheti jól. ami mind a grafikus vizsgálat során, mind a numerikus elemzésnél jelentkezik. A grafikus vizsgálatnál a sok 1 napos adatnak megfelelő ponthalmaz vízszintes távolságának középpontjába koncentrálva e pontokat a grafikus ellenőrzés ilyen közelítéssel elvégezhető. A pontosabb vizsgálathoz csapadékírók adatainak az. elemzése szükséges. 157
