Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3.2.11.1.5 A csapadékmentes időszakok évi maximális hosszának valószínűségi eloszlásfüggvénye A csapadékmentes időszakok hosszának 3.88 illetve 3.91 exponenciális eloszlással jellemzett csapadékmentes időszakok hosszának mcghaladási cs meg-nem-haladási valószínűségei, a száraz időszakok hosszától függő, a mezőgazdaság számára a gazdasági eredmények szempontjából jelentős terméskiesés kockázatát jellemzik. Tételezzük föl. az. általánosan használt mutatószámokkal összhangban, hogy 6 napnál rövidebb csapadékmentes időszakok hatása a terméseredményekben ki sem mutatható. 25 napnál hosszabb, ten>észidőszakban jelentkező száraz, időszak viszont már igen jelentős terméskiesést, aszály kárt okoz. A bemutatott példa szerint Szolnokon, hazánk viszonylag legszárazabb mezőgazdasági területének központjában annak a valószínűsége, hogy a csapadékmentes időszak hossza 6 napnál kisebb az exponenciális eloszlás meg nem haladási valószínűségekre vonatkozó F(.x) = p(x < x) = 1 - e'*' (3.88) képlete alapján, ahol: 1 T F(6) = p(x < 6) = ch<l Hasonló módón az. exponenciális eloszlásnak a mcghaladási v alószínűségeket szolgáltató F (x) = p(T > x) = e‘X x (3.91) képletébe helyettesítve a példában bemutatott módon számított k paramétert az. aszálykárral járó kockázatot jellemző F*(x) = p(r > 25) = e‘>":' valószínűséget kapunk. A valószínűség köznapi értelmezésének megfelelően ez. azt jelenti hogy nagyon sok csapadékmentes időszakot tekintve. 100 időszakonként átlagosan lesz 6 napnál röv idebb. illetve 25 napnál hosszabb lesz. 158
