Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

BEVEZETÉS

kisebb költséggel a terhek hatására ébredő feszültségeket elviseljék, illetve a terhek hatására létrejövő reakcióerőket az alaptest alatti talajfeszültségek fölvegyék, A hidszabályzatok esetleg lehetővé teszik kisebb terhelés alkalmazását is: ilyen esetben azonban a közúti híd elé közlekedés-rendészeti tábla kerül, amellyel biztositják azt, hogy a hidat a tervezésnél használt mértékadó terhelésnél súlyosabb igénybevétel ne érje.

HcrtélsaOo ter/xei&s

(Szabvány')

V ♦ /

rolyadékok ny&charJkqjo

1. ábra

A közúti hid tervezésének hidrológiai problémái

A szilárdságtani tervezést megelőzően a tartószerkezet fő méreteit rögziteni kell. A hid szélességét az dönti el, hogy hány útpályát, illetve hány vágányt kell átvezetni. A hid hosszát, azaz a hid alatti szabad nyílás nagyságát már az szabja meg, hogy mennyi vizet kell a hid alatt átvezetni. Az átvezetendő viz hozamának az ismeretében, a mechanika folyadékokkal foglalkozó fejezetének, a hidraulikának a szabályai szerint a szabadnyílás nagysága, a hid szerkezeti élének az alsó szintje rögzíthető.

A hidraulikai méretezés gondolatmenete tehát megegyezik a szilárdságtani méretezésével, előbb a "terhelést" kell fölvenni, majd a mechanika szabályai szerint kell a méreteket, gazdaságosan, úgy meghatározni, hogy azok ezeket a terheléseket elbírják. A különbség azonban elég nagy: a hidak pályalemezét terhelő erők az embertől függnek, azok tehát szabványosíthatok, sőt korlátozhatók, tehát egyértelműen rögzíthetők. A hidraulikai méretezéshez az alapadat, a terhelés szabványból nem vehető, azt nem az ember, hanem a természet alakítja ki, azt korlátozni - legalábbis egyszerű eszközökkel - nem lehet. Az ilyen terhelés meghatározásához tehát a természetnek, pontosabban a viz földi körforgásának a vízfolyást érintő részrendszerének a vizsgálatára, vagyis műszaki hidrológiai számításokra van szükség.

Árvédelmi töltés tervezésének hidrológiai problémái

6