Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
BEVEZETÉS
A műszaki hidrológia feladata, tárgya tehát a műszaki tervezésben (ide értve az üzemelési feladatok megtervezését is) a vizzel kapcsolatos tervezési alapadatok fölvétele, régies, de kifejező szóhasználattal a "vizmütani terhelés" meghatározása. A tárgyalt példán kívül számos más is idézhető: az árvédelmi töltés tervezésénél a műszaki hidrológia feladata a töltéskorona szintjét rögzítő, adott valószínűségű árvizszint szolgáltatása, a töltéstestet áztató, és igy a töltéstest vízszintes méreteire mértékadó árhullám-időtartamok szolgáltatása (2. ábra). Hidrológiai számításokkal kell rögzíteni a városi csatorna-hálózatot terhelő zápor-lefolyást, stb. A vízhasznosításnál alkalmazott szivattyútelepek és szivattyúállások tervezésénél a műszaki hidrológia adja meg a szivózsomp optimális szintjét (ha túl 'mélyre tesszük, drága az alapozás, ha magasra, sokszor kerül levegőre). Szolgáltatni kell az árvizszinteket, amelyek a szivattyúk szerelési szintjét jelölik ki és szolgáltatni kell a vízfolyásnak azt a vízhozamát is, amelyet a szivattyú kiemelhet (3. ábra). kw-T Szivattyúállás tervezésének hidrológiai problémái A felszín alóli vizforrások igénybevétele is gondos hidrológiai előkészítést igényel. A felszín alatti geológiai rétegek vízkészletének, az abból tartósan kitermelhető víznek a meghatározása a legnehezebb és legfontosabb feladatok közé tartozik. A vízfolyások vízjárása árhullámok és kisvizes időszakok véletlen egymás utánjának a sorozata. A vízgazdálkodás fejlődése során előbb az árhullámok kártételei elleni védekezést tekintették fő feladatnak majd később a viz hasznosítására is sor került. Az árhullámok elleni védekezésre gátrendszereket építettek ki, amelyek azonban a védett területek értékének a növekedésével később már nem nyújtottak kielégítő biztonságot. A vízhasználatok előbb a vizet mint korlátlanul rendelkezésre álló természetes nyersanyagot kezelték, majd később, az első vízhiányok jelentkezése után, a vízfolyások kisvizeinek a hasznosításával kellett megelégedniük. A nagy költséggel épülő árvédelmi rendszerek tehát az idő nagy részében semmiféle feladatot nem látnak el, a véletlen jellegű árvizek idején pedig - nagy anyagi áldozattal növelt méreteik ellenére - nem biztosítják a megkívánt biztonságot. A kisvizhozamok hasznosításával megelégedő vízgazdálkodásnak pedig el kell viselnie azt, hogy a véletlen jelleggel kialakuló árhullámok hatalmas víztömege felhasználatlanul folyjon el és ugyanakkor számos tényleges társadalmi vízigényt folyamatosan nem lehet vizzel ellátni. A modern vizgazdálko- dás tehát - a vízkárok elleni biztonság és a hasznosítható vízkészletek egyidejű növelése érdekében - a vízjárás módosítására törekszik: műszaki beavatkozással az árhullámok és kisvízi időszakok véletlen egymásutánjából álló természetes vízjárást olyan folyamattá alakítja át, amelynek során levonuló vízhozamok adott valószínűséggel a károkozó érték alatt maradnak, illetve a hasznosítható vízhozamok a kérdéses naptári időszakban, jelentős értékkel, rendelkezésre állanak. A vízjárás átalakitá- ságnak ez az eszköze a tározós vízgazdálkodás. A tározók tervezése, üzemeltetése tehát lényegében teljes egészében hidrológiai föladat (4. ábra). A magyar vízgazdálkodási gyakorlatban a vízügyi munkák hármas csoportosítása mellett (tervezés, építés, üzemelés) negyedik tevékenységi kör is kialakult. Az ország különleges helyzete - területe nagy részének árvizszint alatti fekvése, a mezőgazdasági termelés fokozására elégtelen vízkészletei, az ország folyóinak külföldi eredete - a vizzel való valamennyi műszaki és társadalmi tevékenységet egyetlen központi szerv irányítása alá kényszeritette. Hazánkban, néhány más országhoz hasonlóan, a vizzel kapcsolatos jogi, igazgatási feladatok ellátása külön hatósági szervezet létrehozását tette szükségessé. A vizzel kapcsolatos államigazgatási és hatósági feladatok ellátása a legfelsőbb szinttől a megyei, járási szintig a vizkárelháritás és a vizkészletszétosztás népgazdaságilag leggazdaságosabb megoldását célozza: az alapadatokat ehhez a tevékenységhez is a műszaki hidrológia szolgáltatja. Az ország egészének vízgazdálkodási fejlesztéséhez - a népgazdasági tervezés 7
